Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Hatáskör kérdése a váltóperekben

404 DR. RUDOLF LÓRÁNT hatáskörébe utalva vagyis inásszóval olyan perekben köthető ki a járásbírósági hatáskör, mely perek csupán az értékre való tekintettel tartoznának a törvényszék hatáskörébe. Ezek szerint tehát, ha ón egy obOO pengőről szóló váltót adtam bértartozásom fedezetére, hitelezőm a váltó alapján csakis a törvényszék előtt, váltó nélkül pedig kizárólag a járásbíróság előtt perelhet. Ha azt akarom, hogy hitelezőm váltó alapján is a járásbíróság előtt perelhessen, külön ki kell kötnöm a járásibírósági hatáskört. Ebben a kérdésben bírói gyakorlatunk, mellyel a jogkereső közönség jogi meggyőződése is teljesen azonos, annyira egyöntetű, hogy ily jogvita évtizedek ritka fehér holló madara. Vita tárgyát képezheti azonban, vájjon a váltóperre is vonatkozik-e a köztörvényi viszonyra kikötött hatáskör, avagy még külön kii kell-e kötni a járásbírósági hatáskört a váltóperre vonatkozólag is? Bírói gyakorlatunk amellett döntött, hogy elegendő a köztörvényi viszonyra vonatkozólag is a kikötés iés ez eo ipso kihat a váltóperre is. Nézetem szerint azonban ez az álláspont nem helytálló. Ugyanis ép a fenti példánál nagyon jól láttuk, hogy bár a per a köztöinvényi viszonynál fogva a járásbíróság hatáskörébe tartoznék, mégis a törvényszék fog hatáskörrel birni és pedig azért, mert váltó alapján perlek. Tehát a köztörvényi viszonynál fogva fennálló hatáskör szétválik a a váltóper hatáskörétől. Ezek szenint tehát, minthogy nem lehet egy magánszemély akaratelhatározása (t. i. a járásbírósági hatáskör kikötése) erősebb a törvény szabályozásánál, a köztörvényi viszonyra vonatkozólag kikötött járásbírósági hatáskör, eo ipso nem vonatkozhatik a váltóperire is. A váltónak forgatmánnyal való átruházhatósága teremti meg a másik, az általános szabályoktól eltérő, Pp.-ben nem szabályozott, különleges váltóperbeli eltérést és pedig a kikötött hatáskör tekintetében. Köztörvényi ügyleteknél, ha az eredeti jogviszonyban személyi változás: jogutódlás történik, akkor mind a hitelező változásnál: az engedményezésnél, mind pedig az adós változásnál: a tartozás átvállalásnál, az új hitelezőre (engedményesre), illetve az új adósra, mint ügyleti feltétel kötelező lesz a hatásköri kikötés anélkül is, hogy az új hitelező, illetve adós erre a Pp. 1. §. 2. a. pontjában meghatározott módon külön kötelezte volna magát. Hasonló a helyzet a váiltópenben is, ha a váltót engedménnyel ruházták át; továbbá akkor is, ha ugyan forgatmánnyal ruházták át a váltót, de ez a hatásköri kikötés magából a váltó szövegéből is kitűnik, amely kikötésnek a váltó szövegébe való felvételét a törvény nem tiltja. Máskép áll azonban a helyzet, ha a váltót forgatmánnyal ruházták át és ha a hatásköri kikötés magából a váltó szövegéből nem tűnik ki. Ugyanis az összes váltókötelezettek, (illetve jogosítottak csupán magából a váltó szövegéből /kitűnő értelemben vannak kötelezve, illetve jogosítva. A váltó szövegéhez kapcsolódó ezen váltójogi szabályok mellett természetesen érvényesülhetnek egyéb kikötések is, de csupán a közvetlen felek között, illetve olyanok közt, akik etekintetben közvetlen feleknek tekintendők. Ilyen érvényes kikötés lehet a közvetlen felek közt a járásbírósági hatáskör kikötése is a törvényszéki hatáskör helyett. Ezek szerint lehetséges a következő formáció: intézvényezett (I| a rendelvényessel (R), továbbá a harmadik és negyedik forgató (F) egymásközt