Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Hatáskör kérdése a váltóperekben

402 ]>R. RUDOLF LÓRÁNT szállítása és átadása és különösen, hogy milyen szabályok irányadók akkor, ha a bűntettest harmadik állam területén szállítják át. Igen helyes itt a szerzőnek az a megjegyzése, hogy a specialitás elvét átszállítás esetéhen is alkalmazni kell. vagyis ha a terheltei valamely olyan cselekmény miatt akarjuk megbüntetni, amely az átszállítási engedélyben nincs felsorolva, az átszállítási engedélynek pótlólagos kiterjesztéséi kell kérni, feltéve, hogy a szerződés vagy a viszonossági gyakorlat szerint az engedélyező állam pótlólagos beleegyezésére kiadatás engedélyezése esetében szükség volna. A kiadatási megelőző eljárási tárgyazó II. fejezetnek különösen azok a rendelkezései a fontosak, amelyek a bűntettes előzetes letartóztatása iránt elöterjesztelt előzetes megkeresést tárgyazzák. Ezeket a fejtegetéseket különösen figyelmébe ajánlom a gyakorlati jogászoknak. A gyakorlatban ugyanis gyakran szem elől tévesztik azt a viszonyt, amely a Bp 476. §-ának 5-—G. bekezdésében foglalt rendelkezések és az egyes kiadatási szerződéseknek ugyanerre a tárgyra vonatkozó rendelkezései között fennáll. Igen érdekes a szerző által felállított csoportosítása a letartóztatás iránti megkereséseknek, amelyeknek ötféle változatát különbözteti meg. A szerző itt emlékszik meg azokról a rendelkezésekről is, amelyek szerint bizonyos államokkal való viszonylatban a kiadott terheltet a megállapított határidő alatt át kell venni, mert különben a megkeresett állaim jogosult őt szabadlábra helyezni Szerintem ezt a kérdést inkább abban a paragrafusban kellett volna tárgyalni, amely a kiadott bűntettesek hazaszállítására vonatkozik. A szerző, felsorolván ebben a tárgyban létesült megállapodásokat, nem említi a Franciaországgal 1926. szeptember 11-én jegyzékváltás útján létesült megállapodást (52.034/1926. I. M. VII. szám), amely szerint a kiadott bűntetteseket a kiadatás engedélyezésétől számított 3 hónap alatt át kell venni. Kitűnőek a kiadatás felajánlására vonatkozó fejtegetések. Különösen érdekes a szerzőnek az állásfoglalása abban a kérdésben, hogy a bűnvádi eljárás megindításának a btk. 9. §-a alapján az igazságügyiminiszter részéről való elrendelése előtt milyen eljárásnaik van helye és hogy a terhelt mennyi ideig tartható fogva, mielőtt a külföldi állam kormánya az alakszerű kiadatási kérelmet előterjesztette volna. A munkának felbecsülhetetlen értékű részét képezi az alakszerű kiadatási kérelmek mikénti felszerelésére vonatkozó III. fejezet. Ennél a résznél még legfeljebb az Egyesült Államokba irányuló kiadatási megkereséseknél követendő szabályokat lehetett volna bővebben részletezni. A külföldi államtól kért kiadatást tárgyazó IV., a külföldi állam részére engedélyezett kiadatást tárgyazó V. fejezetek olyan tökéletesek, hogy azokhoz nincs semmi hozzáadni valóm. A szóbanforgó munka általános jellemzéséül legyen szabad végül leszögeznünk, hogy az egyike a legjobb, leglelkiismeretesebben kidolgozott, legtisztább logikával felépített magyar jogi könyveknek és Szászy István ezzel a művével kétségkívül kivívta a maga számára az elsőséget a magyai kiadatási jog irodalmában és egy olyan finomművű és méigis könnyen kezelhető segédeszközt adott a magyar bíró kezébe, amely lehetővé teszi, hogy a magyar igazságszolgáltatás tökéletesen töltse be azt a reprezentatív'funkciót, amely a kiadatási ügyeknek igazán tudományos színvonalon álló intézését, illetőiéi, a fentiek szerint általános nemzeti szempontból reá hárul. HATÁSKÖR KÉRDÉSE A VÁLTÓPEREKBEN Irta: DR. RUDOLF LÓRÁNT. A hatáskör kérdése minden jogrendszerben rendkívül fontos szerepet játs'ik, mert hiszen eljárásjogi jelentőségén kívül a hatáskör kérdésének pontos és helyes szabályozása van hivatva biztosítani a honpolgárok részére az alkotmányban biztosított azon jogot hogy senkit illetékes bírájától elvonni