Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

IRODALOM 363 nek látszik, mégis a szélesebb körű érdeklődésre is joggal tarthat számot. Helyesen mutat reá a szerző az 1931: XXVI. tc. indokolatlanul széleskörű felhatalmazásaira, e felhatalmazások téves értelmezésére, a tisztviselői kar szerzett jogaira, amelyeket érinteni csak a végszükség által vont keretekben szabad s helyesen hívja fel a figyelmet a nyugdíjtörvény készülő javaslata nak veszélyeire. Dr. Egyed István * Dr. Tóth György kir. kúriai bíró: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése. (A „Keresztény Magvető" füzetei 10. szám.) A szerző, ki a budapesti eklézsia gondnoka és igazgatótanácsának tagja, erdélyi ember. Kolozsvárt volt törvényszéki bíró és táblai bíró. Az unitáriusok e központjában korán bekapcsolódott az egyházi életbe, ahol az E. K. Tanács és a Superemum Consistorium tagja, a jogügyi bizottság elődója, majd elnöke. E kapcsolata folytán foglalkozott a protestáns egyházjoggal és irattári kutatások ajaplán megindította az ,.Unitárius Egyház Törvényeinek Gyűjteménye" c. jogtörténeti jellegű gyűjteményét. Erdélyben most van előkészítés alatt az egyházi törvény revíziója. A hozzászólani akarók részére állította össze szerző a tájékoztató tanulmányát az Unitárius Egyház alkotmányainak történetéről Belefoglalta tanulmányába a CsonkaMagyarországon lévő unitáriusok alkotmánytervezetét is, amelyet a szerző készített el. A magyar egyházi jog történetének oly részét adja a szerző, mely a reformáció továbbfejlesztésének eredménye, és annál érdekesebb, mert kialakulásában eredeti magyar, színmagyar fejlemény. Különösen megragadó a tanulmánynak Trianon után című fejezete, melynek megállapításiból idézzük azt, hogy ,,a román kultusztörvény értelmében a nyugateurópai értelemben vett felekezetközi egyenjogúságból az unitárius egyház teljesen kiesett, sőt Románia a korábbi bevett vallások egyenlőségét sem biztosította. Románia új alkotmányának 22. szakasza ugyanis ekként rendelkezik: ,,az állam az összes vallásfelekezeteknek egyenlő szabadságot és védelmet biztosít, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrendbe, a jó erkölcsbe és az állam alkotmány törvényeibe. A görög-keleti román egyház a románok nagy többségének vallása lévén, uralkodó egyház a román államban. A görög-katholikus egyháznak pedig elsőbbsége van a többi felekezetek fölött." Az államvallás elvének nyilávavnlósága mellett a hitvallások egyenjogúságáról nem lehet szó. A történemi kényszerrel szemben azonban csak az élethez való ragaszkodás és az átélésbe vetett hit segíthetnek." Valóban ritka jelenség, hogy még egyházjogi tanulmányok írására is időt szakíthasson egy bíró, aki ebben a munkakörben is mindig alapos, sokat dolgozó és legnagyobbra hivatott jogászként ismeretes a jogászközömség előtt. A másfélíves füzet ára 1 P. Megrendelhető az Unitárius Egyházközség irodájában. (V., Koháry-utca 4. szám). Vitéz dr. Somogyi István: A reverzálisok. Megjegyzések a gyermekek vallására. A .,Stúdium" főbizománya. Ara 2.— P. A reverzálisokról szóló ez a tanulmányával széles körök érdeklődésének középpontjába álló kérdés megvilágítására vállalkozott. A vegyes házasságokból származó gyermekek vallási ügyei nemcsak az érdekelt feleket és az egyházat, hanem a társadalmat és magát az államot is foglalkoztatják. Az államra nézve sem közömbös az, hogy polgárai miként csoportosulnak felekezetekké és a gverírekek nevelésének milyen hitelvek és erkölcsi tanok képezik alapját. Somogyi István dr. könyve a vegyes házasságokból született gyermekek vallási ügyeire vonatkozó jogszabályok összegezése és fejtegetése. Négy fejezetben szól a reverzálisok magyarországi történetéről, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezésekről és a megegyezések anyakönyvi fel-