Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

IRODALOM 361 adnak többel; egyéb irodalmi produktumok pedig kevésbbé a tartalmuk tudományosan mérlegelhető értéke által, mint inkább propagatív erejükkel és hangulatukkal jellemezhetők. Hogy a Harmadik Birodalom politikai rendszere mennyire fogja elbírni, vagy csak lehetővé is tenni a jogalkotásoknak és a jogszolgáltatás ered. ményeinek tudományos feldolgozását és kritikáját ezt a jövő fogja megmulatni. 1 Irk Albert: A magyar anyagi büntetőjog. 1933. Dunántúl-nyomda Rt. Pécs. 655 old. A könyvkiadással járó anyagi akadályok súlyosan éreztetik hatásukat újbb bünetetőjogi irodalmunlkban. Ezek a nehézségek, nem pedig az érdemes munkákban való hiány az oka annaik, hogy minden nagyobbterjedelmű mű közzététele eseményszámba megy a litteraturát is figyelő kriminalisták körében. így már eleve örömimel kell fogadunk Ink Albert könyvét, amely — bárha töimör, minden elkalandozást kerülő módszerrel is — az élő büntetőjogunk tökéletes képét adja. Szerző irodalmi működését figyelemmel kísérve, megállapíthatjuk azt a helyes módszert, amely szerint előbb foglalkozik az aprólékosabb kérdésekkel, majd a melléktudományokkal és csak amikor minden irányban kiforrott meggyőződéssé érlelődött a felfogása, akkor határozza el magát, hogy a büntető jog egészét átfogó munkáját megírja. Ezzel a módszerrel érte el, hogy az egyes alapvető kérdések munkájában nem csupán a tételes jog, hanem a filozófia, a psychológia és a psychiátria megállapításaival is alátámasztást nyernek. Különösen értékesek azok a fejtegetések.amelyekben az alapfogalmaknak a kriminológia hatása alatt való átalakulását vázolja a szerző. Ki kell emelnünk a büntetőjog világirodalmának ismertetésével tett értékes szolgálatot is, amellyel — főleg a kevésbbé ismert új olasz irodalmat illetően — igen hálás feladatot oldott meg a szerző. A könyv beosztása az anyag áttekintését nagyban megkönnyíti. Míg az első könyv (az általános rész) az általános tanok után *a bűncselekmény és a büntető szankció elkülönített feldolgozásának megfelelően tagozódik, addig a második könyv (különös rész) az állam elleni, a társadalom elleni és az egyesek elleni bűncselekmények szerint különböztetve osztja fel anyagát. E rendszerbe beillesztette szerző a melléktörvényeket is. Az általános részből ki kell emelnünk a biztonsági rendszabályokkal foglalkozó fejezetet (279—315), mint amely ennek az anyagnak első rendszeres feldolgozása a magyar irodalomban. A közveszélyes és iszákos bűntettesekről, a büntetés felfüggesztéséről szóló részletek alaposság ós objektiv meglátás tekintetben is díszei a kötetnek. A tárgyilagosság egyébként jellemző tulajdonsága a munkának, amely egyaránt kárhoztatja az egymással szembenálló büntetőjogi iskolák éles. de annál meddőbb vitáit és azokat is, akik a büntetőjog irányát egyéni felfogásuknak megfelelően kívánva megszabni, botbüntetéssel és hasonló remediumokikal óhajtanak kísérletezni. Szerző nagyban megkönnyíti a büntetőjogot mai állapotában megtanulni óhajtók feladatát azzal, hogy rendszerbe foglalja mindazt, amit eddig számos jogforrásból kellett egybegyűjteni. A joggyakorlat és az irodalom feldolgozásával azonban a didaktikus célkitűzéseket messze meghaladó munkát végzett. A gyakorlati kérdések megoldását kereső praktikus épen oly haszonnal forgathatja a testes kötet, mint az elmélet fejlődésének megismerésére vágyó tudományos kutató. A nagy munka közzétételével járó — nyilván technikai — körülmények akadályozhattak meg a szerzőt, hogy egyes újabb tétess rendelkezést már figyelembe vehessen. Ezek a hiányok azonban az újabb kiadásban könnyen pótolhatók lesznek és sokkal jelentéktelenebbek, semmint hogy a mű értékét befolyásolhatnák. IRODALOM. Dr. Auer György.