Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Az alakszerűség hiányát pótolja-e a teljesítés elfogadása?

330 DR. SCHWARTZ TIBOR tanításával szemben a régi tervezetnek az az indokolása, hogy ez esetben az a cél, hogy a felek saját tapasztalatlan ságuk ellen megóvassanak elérhető nem lesz. De mindezektől eltekintve a convaleálás lehetősége esetében szembe kerülnénk azzal az általánosan elfogadott és a jelenlegi javaslatban is lerögzített jogtétellel, melyet dr. Schuszter Rudolf és Vál Ottó dr. is erősen kiemelnek, hogy a semmis ügylet nem válik érvényessé azzal, hogy a semmiség oka utóbb megszűnik. De megszívlelendő még az is, hogy nem volna helyes, ha a teljesítés elfogadásának formahiányt pótló hatását nem egyöntetűen, hanem az egyes ügyletformák szerint különbözőkép bírálnók el. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi magánjogi javaslat 960. §-ának utolsó bekezdése egy szigorúbb álláspontot tesz magáévá midőn kimondja, hogy: „ha a felek a szerződésre bizonyos alakot kikötöttek, kétség esetében azt kell tartani, hogy a szerződés érvényességét tették függővé az alak megtartásától". Viszont egyes, bár régibb kúriai ítéletek (355/ 1896., 416/1896.) az enyhébb irány felé hajlanak, mondván, hogy kétség esetében a védelem amellett szól, hogy a felek csak bizonyító eszközképpen állapították meg az írásbeliséget. Ezzel kapcsolatban mondja dr. Raffay Ferenc,12 hogy a fenti álláspont helyes, ha a szerződés azután tényleg teljesíttetik, mert ezáltal a felek elismerik, hogy a szerződést érvényesnek tartják. Nyilván a nevezett író is csak a felek által kikötött írásbeliség esetén ad joghatályt a teljesítésnek. A külföldi törvényeket illetőleg a német polgári tvkönyv 125. §-a a törvény által előírott forma hiányában létrejött ügyletet semmisnek minősíti. A szerződésileg megállapított formaszerűség hiányát, kétség esetén ugyancsak semmiségi oknak minősíti. A teljesítés elfogadásának esetleges convaleáló hatásáról azonban nem rendelkezik. A svájci kötelmi jog 11. §-a törvényileg megszabott formaság hiányához, ellenkező törvényes rendelkezés hiányában a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét fűzi. Egyébként e törvény sem érinti a teljesítés elfogadásának jogkövetkezményeit. Végeredménykép úgy vélem, hogy ez a rendelkezés a hazai javaslatunkból is kihagyandó lenne; addig is azonban e vitás elvi kérdés talán jogegyeségi döntés kapcsán lenne elintézhető. 12 A Magyar Magánjog Kézikönyve 77. old.