Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Házassági jogi tanulmányok. Az eljegyzés

HÁZASSÁGI .JOGI TANULMÁNYOK Ebben a gondolatkörben az eljegyzéstől való visszalépés alapos okának ismeri el gyakorlatunk: a tüdőbaj veszélyességének a tudatos elhallgatását (K. 1395/1921. Sz. 19.), a menyasszonynak más férfiúval kötött közelebbi ismeretségét (K. 1702/1912. Sz. 19.), stb. Mindezek azonban csupán akkor szolgálnak az eljegyzéstől való v i s zsz a lép és alapos okául, ha az eljegyzés érvényes volt. Ellenesetben az eljegyzés semmisége folytán nem a visszalépés következményei, de az ügyletek semmiségéből folyó és az előbbi állapot helyreállítására irányuló igények fognak helyet. Erre utalnak már a házasfél eljegyzésének érvénytelenségéről döntő K. 3867/1928. JH. IV. 691. sz., K. 4639/ 1928. JH. III. 705., K. 365/1927. JH. 2019. stb. 13. Alapos ok az eljegyzéstől való egyoldalú visszalépésre nem csupán a másik fél valamely vétkes cselekménye vagy mulasztása, de véletlen esemény is, amelynek következtében az élet felfogása szerint a jegyesség folytatása és a házasság megkötése a visszalépőtől többé el nem várható. Ha tehát a másik jegyes utólag lues vagy más súlyos betegségbe esik (arg. K. 54)14/1929. JH. IV. 904.), ha a visszalépő jegyes utóbb megludja, hogy a menyasszony apja vagyonát erkölcstelen módon szerezete (K. 4390/1920. MT. II. k. 70) ha a leendő após az új pár háztartásának a megalapítása céljából átadni ígért összeget a változott viszonyok, következtében át nem adta, vagy át nem adhatta, amivel a házasság gazdasági alapjai megdőltek (Debreceni T. 1049/1929. JH. III. 1076), az ezeken, valamint a hozájuk hasonló más körülményeken sarkalló visszalépések alapos okból történteknek veendők. Alapos ok a visszalépésre az is, ha a visszalépő részéről csak az eljegyzés után állt be, vagy ha ö csctk az eljegyzés után szerzett tudomást oly okról, amely a házasság kötését reá nézve elviselhetetlenné tenné. Ilyen lehet a visszalépő betegsége is, K. szerint „helyes az alperesnek az az érvelése, amely szerint a ih>t. 3. §-ának a kár megtérítésére vonatkozó szabályát nem lehet rá alkalmazni, mert betegsége jogos okol adott neki az eljegyzéstől való visszalépésre..." (K. 5414/1929. JH. IV. 904.). Kérdéses azonban, vájjon alapos visszalépési oknak vehető-e, hogy a visszalépőnek érzelme jegyese irányában elhidegült? A magam részéről ezt nem tartanám helyesnek. Az eljegyés ugyan érzelmi alapon fakadt, de annál már erősebb, mert már jogi jelentőséget nyert ígéret. Megszegésének joghatásait indokolja, hogy a másik jegyes az eljegyzés jogi jelentőségű ígéretében megbízott és megbízhatott, hogy életviszonyait ez ígéret hatása alatt és ettől az ígérettől fogva másként rendezte. Ezért van kizárva, hogy a másik jegyes az ígéretben bizó családjogi bizalmával ellenőrizhetetlen merőben belső és érzelmi okokra való hivatkozás visszaéljen. 14. Az eljegyzést rendesen a házasság megkötése szünteti meg. A lit. 46. §-ának 2. bekezdése és 67. §-ának 2. bekezdése szerint már most az érvénytelen házasságot annak érvénytelenítése, illetve annak megszűnése után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Vájjon az ily házasság visszaható ledőltével és a házasságkötés előtti