Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Jogegységi döntések

304 SZEMLE .4 Kúriának a váltó-, kereskedelmi és csődügyekben alakított jogegységi tanácsa november 11-én a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: „Ha a biztosított a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927: X. tc. 5. §-ában előirt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása után haladéktalanul kell-e elküldenie, vagy elküldheti azt a K. T. 487. §-ában meghatározott elévülési időn belül bármikor? ,,Ha a kárbizlosítás hatályának beálltakor, vagy még ez előtt esedékes díj megfizetésére a biztosító a kötelezettnek halasztást engedett és a fél a halasztás elteltéig a díjat nem fizeti meg: a biztosító díjkövetelését az 1927: X. tc. 4. §-a szerint előzetes felhívás nélkül, a 30 napi törvényes utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt vagy pedig az 1927: X. tc. 5. §-a szerint előzetes felhívás mellett megszabott utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt érvényesítheti-e?" A budapesti kir. ítélőtáblának a társadalombiztosítás ügyekben alakított jogegységi tanácsa 1933. évi szeptember hó 29-én a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: — „A betegségi biztosításra kötelezett vagy önként biztosított kereskedelmi alkalmazott (kereskedősegéd) táppénzigénye érvényesítésének a biztosító intézettel szemben, keresetképtelenségének hat (6) heti tartamára útját állja-e egymagában az a körülmény, hogy a K. T. (1875:XXXVII. t. c.) 56. §-a értelmében szolgálati illetményeit ugyanennyi időre munkaadójától jogszerűen követelheti (1927:XXI t. c. 37. §-a)? Különösen ki van-e zárva az érvényesítés akkor is, ha szolgálati szerződés tartalma értelmében a munkaxállaló kifejezetten lemondott arról az igényéről, hogy szolgálatképtelenséggel járó betegsége esetén munkaadójától szolgálati illetményeit vagy ezeknek a táppénzsegéllyel egyenértékű összegét követelhesse?" Ugyanezen jogegyességi tanács a következő vitás elvi kérdést fogja ugyanakkor eldönteni. ,,A munkaadó által az alkalmazási viszonyból folyólag a munkavállaló karácsonyi ajándék vagy karácsonyi segély címén adott készpénzt olyan vagyoni juttatásnak kell-e minősíteni, amely az 1927 :XXI. t. c. 16. §-ának első bekezdése és az 1928:XL. t. c. 3. §-ának második (2) bekezdése értelmébn a biztosított javadalmazásba (munkabérbe) számít. Ugyanezen jogegységi tanács november hó 10-én a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912: LXVI. tc. hatálya alá nem eső alkalmazottaknak balesetbiztosítási kötelezettsége a betegségi és haleseti biztosításról szóló 1927: XXI. tc. 58. §-a értelmében szünetel-e vagy sem?" / Az Országos Ügyvéd-Múzeum. Az ügyvédi karnak eddig nem volt olyan kollektív intézménye, amely azt tűzte volna feladatául, hogy a nagyközönség előtt az ügyvédi hivatás emlékeit demonstrálja. Mintegy ereklyetartó céhláda gyanánt szervezi meg tehát az Országos Ugyvédszövetség ezt a muzeumot. Ma inkább, mint bármikor, szükség van az Országos Ügyvéd-Muzeum kifejlesztésére; ma, mikor a magyar ügyvédségnek egyenest kötelessége önmagával szemben, hogy a kar megítélését a hivatás eszményi magasságára emelje. A múzeumi bizottság arra szólítja fel az ügyvédi kart, hogy gyarapítsa, támogassa az Országos Ügyvéd-Muzeumot; építse ki az ügyvédség elhunyt nagyjainak ügyvéd-otthonát; helyezze el benne az ügyvédi jellegű ereklyetárgyakat: régi jogirodalmi műveket, okiratokat, metszeteket, plaketteket, az ügyvédek és ügyfelek levelestáraiból elkért, — a régi ügyvitelt jellemző — levelezéseket stb. stb. és adja ezeket ajándékul, vagy letétül az Országos Ogyvéd-Muzeumnak. Az Országos Ügyvéd-Múzeum felépítését és ki tejlesz lését az „Országos Ügyvéd-Múzeum Barátai" vannak hivatva biztosítani A szükséges anyagi eszközök előteremtése érdekében múzeumi propagandabélyegeket és ex-libliseket bocsátottak ki. *