Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA? 195 vei való szoros összeköttetéseinél íogva elsősorban van predesztinálva arra, hogy a magyar állameszmének őre, híve, tántoríthatatlan bajnoka legyen, s hogy e tekintetben a közvetítő szerepet játsza az államhatalom és a nép között. Az ügyvédi kar feladata az állami törvénynek és a jognak érvényt szerezni, a jogi öntudatot a széles néprétegekben fejleszteni, ezáltal nagy szolgálatot tesz a köznek. Ehhez — ismétlem —• független és szabad ügyvédség kell. Az ügyvéd ellenőrző tevékenységet is végez a jogi életnek és jogszolgáltatásnak minden egyes vonalán. Meg kell itt jegyeznem, Logy jogszolgáltatás alatt nemcsak az ítélkezésnek minden formáját értem, nemcsak a jogi profilakszist, nemcsak azt a munkát, hogyan keletkeznek a szerződések, nemcsak a szerződések megfogalmazását, a szerződések érvényesítését stb., de értem mindazt a tevékenységet, amelynek a jog képezi az alapját és formáját azon viszonylatokban, amelyekben a polgárok az államhoz és a polgárok egymáshoz állanak, legyenek ezen relációk nemcsak magánjogi vagy büntetőjogi vonatkozásúak, de akkor is., ha közjogi természetűek. Ezen működés és hivatásbeli tereken az ügyvédségnek mindég a magasabb szempontokat kell tekinteni, mindég az igazság jegyében kell eljárni és szem előtt kell tartani a salus publicát. Semmi kétség abban, hogy zártszám esetén függőségi viszonyba fog jutni az ügyvéd azzal a szervvel szemben, amelytől kinevezését vagy megbízatását kapja, legyen az a szerv a kormány, a bíróság, egy vegyes bizottság, vagy pedig az autonómtestület, vagyis az ügyvédi kamara. Nézetem szerint, ha nem akarjuk az ügyvédi kart denaturálni, a karba való felvételnek nem lehet más előfeltétele, mint a törvényben előírt egyforma minősítés, tehát egyforma szellemi, erkölcsi és gyakorlati kvalifikáció. Minden korlátozás, amely ezen felül a karba való felvétel előfeltételéül felállíttatik, csak káros lehet, mert megrontja az ügyvédséget a maga alapjaiban. Hazánkban régi időktől fogva a szabad ügyvédség elve érvényesült attól a megszakítástól eltekintve, amely a Bach-korszakban az alkotmány felfüggesztése után bekövetkezett, amikor az osztrák törvények nálunk is az ügyvédi numerus clausust behozták. Az alkotmány visszaállításával azonban a numerus clausus megint hatályon kívül helyeztetett. Sokszor próbálkoztak a zártszám rendszerével 47 éves ügyvédkedésem alatt, de sikertelenül. Ha ez oly jó arkanum, miért nem érlelte meg a lefolyt 50 esztendő? Mert belátták a mérvadó körök, hogy megvalósítása leheletlen. A Budapesti Ügyvédi Kamara mindig a szabad ügyvédségnek álláspontján volt és amikor 1927-ben Pesthy, akkori igazságügyi miniszter félhivatalosan felvetette a numerus clausus kérdését, a budapesti 3200 ügyvéd e kérdésben meg lett szavaztatva. 75°/o-a a szabad ügyvédség mellett foglalt állást és csak 25°/o-a a numerus clausus valamely formája mellett. Ez a szavazás temette el legmegnyugtatóbb módon a numerus clausus tervbe vett formáját. Östör József kartársam a képviselőházban egy budgetvita alkalmával kétségbevonta azt, hogy a szavazásnak ez az eredménye tájékoztató és útbaigazító lehetne, mert nyilt levelezőlapon történt a szavazás és nem titkosan. Ezt az érvelést nem fogadhatom el. Kérdem, hogy a budapesti ügyvédségnek az a 75°/<>-a, mely a sznbad ügyvédség mellett szavazott, ugyan kivel szemben lett volna feszélyezve a nyilt szavazásnál, kitől függött? kivel szemben akart volna bizonyos tekinteteket érvényre juttatni, midőn nyilt lapon adta le szavazatát? Ez a szavazás csak nem tekinthető képviselő választási szavazatnak. Meg kell említeni, hogy a Budapesti Kamara választmánya pár nap előtt revidiálta e kérdésben álláspontját és teljes határozottsággal a szabad ügyvédség mellett foglalt továbbra is állást. De a vidéki ügyvédi kamarák is meg lettek 1927-ben szavaztaíva. Nem tudom nyilt vagy titkos szavazással. Az eredmény azonban az volt, hogy négy ügyvédi kamara, amely összesen 600 ügyvédet foglal magában, a numerus clausus mellett volt, a többi pedig a szabad ügyvédség mellett nyilatkozott.