Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ifjúságért

8 DR. AUER GYÖRGY. ország lakosainak száma jelenleg csaknem nyolcszor akkora mint a mi hazánké. Lássuk most már a jogi karok hallgatóinak számát és ennek a háború előtt és után való alakulását. Hallgatók száma a jogi és államtudományi karokon: Évszám Német egyetemek Magyar egyetemek 1914. (I. félév) 10119 6445 1930. 20370 5291 1931. 20839 4830 1932. 17824 4909 Látjuk tehát már, hogy amíg Németországban a hallgatók száma legföljebb duplájára emelkedett, addig nálunk a lakosságnak 2A>-ére való csökkenése mellett a joghallgatók száma csupán kb. 23°/o-al csökkent. Másrészt látjuk azt is, hogy a német nyolcszoros lakósszám mellett a joghallgatók száma ott nem is négyszerese a mi jogászainknak. De vizsgáljuk most már a jogtudori képesítést elnyert hallgatók számát. 1914. évben egyetemeink kiadtak 680 jog- és államt. oklev-t., 1930. „ „ „ 1016 „ „ 1931/32. „ „ 789 „ „ Ez az utóbbi adat egyrészt azt jelenti, hogy a hallgatók számának csökkenése mellett évenként a doktori fokot elért hallgatók száma feltűnő arányban emelkedett. Örvendetes jelenség ez abból a szempontból, hogy az egyetemi ifjúság fokozott szorgalommal igyekezett tanulmányait mielőbb sikerrel befejezni. Másrészt azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy évrőlévre hatalmasan emelkedik azoknak az ifjaknak száma, akik képzettségüknél fogva igényt tarthatnak arra, hogy a jogi pályákon elhelyezkedést, megélhetést találjanak és akiknek ezt a lehetőséget távolról sem tudjuk biztosítani. Nem kívánunk most részletesen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy nem lenne-e kívánatos a doktori képesítést magasabb minősítéshez kötve, különösen a vizsgák szigorításával az évenkénti szaporulatot csökkenteni. Mindenben magunkévá teszszük azokat a megfontolásokat, amelyeket Molnár Kálmán* erről a kérdésről írt tanulmányában kifejtett. Nem lehet kétséges ugyanis az, hogy ha az ifjúság csupán egy hányadának tudjuk a jogi pályán való elhelyezkedést lehetővé tenni, úgy e hányadnak a legtehetségesebbek, a legszorgalmasabbak soraiból kell kikerülnie. Ily kiválasztásnak pedig már az egyetemi tanulmányok alapján, a tanulmányokat igazoló vizsgák során kell történnie. Áll ez az elv továbbá a bírói — ügyvédi vizsgákra is, amelyeknek céltudatos szigorítása a jogászi színvonal emelésének egyik leghatékonyabb eszköze. A jogi pályára törekvők első hatalmas selejtezésének tehát már az egyetemi évek során és lehetőleg * Néhány szó a jogi oktatás reformjához. 1932. Pécs.