Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - Az objektív felelősség a magánjogi törvénykönyvben

AZ OBJEKTÍV FELELŐSSÉG 143 Mi már most az a jogpolitikai szempont, amely a német jogot az objektív felelősség eseteinek taxativ megállapítására bírja, szemben az ily felelősség általános hatályú megállapításával ? A feleletet a közgazdasági szempontok körében kell keresnünk. Ezekre mutat rá Leonhard is, amikor a vétkesség nélküli felelősség általánossá tétele ellen érvel. Szerinte a vétkesség nélküli felelősség a tetterőt bénítaná meg, a vállalkozó kedvet szegné el, a veszéllyekkel járó foglalkozásoktól visszariasztaná az embereket. Fürdővállalat, ródlipálya létesítésére szerinte senki se vállalkoznék, de nyilván egyéb közhasznú vállalkozások is elmaradnának.0) Ha már most a német ptk.-ben megnyilatkozó jogpolitikai szempont az egyéni vállalkozás előmozdítása, nem nehéz a szovjetjog megoldásában is felismerni, hogy annak alapjául nem csupán a polgári rend gondolatainak való ellenmondásra törekvés szolgál, amint azt Marton Géza mondja,7) hanem ez a megoldás is közvetlen kapcsolatban van a szovjetnek azzal az alaptörekvésével, amely az egyéni kezdeményezést, az egyéni vállalkozást el akarja nyomni, ki akarja irtani, és amely az egyéni spekulációs érdekkel szemben a tömeg megvédését vallja elvéül.8) Nem vonom kétségbe, hogy a kiemelt szempont nem az egyedüli jogpolitikai indok sem a vétkességi elv, sem az objektív felelősség megállapítása esetében, de hogy ennek is igen jelentős szerepe van, annak bizonyítéka egyes vállalkozások vétlen felelősségének összegszerű limitálása, ami a német jogból a mi jogunkba is belekerült épen a légi közlekedési vállalatok keletkezésének megkönnyítésére irányuló célzattal. Az elmondottakból szinte önként adódik, hogy miért épen a magyar kodifikációnak jutott az a szerepe, hogy a vétlen felelősség elvét a méltányossági gondolattal korlátozva elismerje és a német joggal mind a jogpolitikai, mind kodifikálási módszertani szempontból diametrális ellentétbe kerüljön Az az exactságra törekvés, amelyről fentebb szóltam, nálunk nem lehet olyan domináns szempont, mint a németeknél. A német bíró a szakbíróság kialakulásától kezdve kodifikált joghoz van szokva. Sőt ott a kodifikált római jog recepciója a szakértő bíráskodás kialakulásával egybeesik. A magyar bíró nagyobb függetlenséghez van szokva még a jogszabályokkal szemben is, sőt nagyobb függetlenséget is vindikál magának. Nemcsak megérti tehát, hanem egyenesen örömmel üdvözli a Mt. 1737. §-ához hasonló megoldásokat, mert érzi magában a 6) Bes. Schuldr. 646. 1. <) I. m. 56. 1. 8) Más kérdés, hogy a szovjet jogrendszere tekinthető-e a valóságban is élő jogrendszernek. A fentiekben csak arra kívántam rámutatni, hogy az objektiv felelősség feltétlen megállapítása igen jól elfér a kommunista ideológia keretei közt.