Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám

138 DR. EGYED ISTVÁN. ratlan biztossággal csoportosítja és használja. Munkáiban az irodalmi szemle mindig áttekinthető képpé olvad össze, amely az emberi gondolkozás közösségének bizonyítéka gyanánt jelentkezik. Az erkölcsi felfogás mélysége, a nagy történelmi és irodalmi felkészültség azonban csak kiindulását adják Concha tudományos müveinek; csak segédeszközök, amelyekkel páratlan biztonsággal dolgozik; csak alapok, amelyekre azután felépíti kristálytiszta okoskodással az ő tudományos rendszerének hatalmas épületét. És ez az épület sohasem másolat vagy utánzás. Mindig önállóság, eredetiség jellemzi. Szinte kedvét leli abban, hogy szembeszálljon divatos nézetekkel, általánosan elfogadott jelszavakkal. Egész tudományos működését azonos elvekre építette fel és a részletek az alapelvekkel mindig összhangzatosak, mindig következetesek. Főmunkája mindenesetre a Politika c. kézikönyv, amelynek I. kötete első kiadásában 1894-ben jelent meg, a II. kötet pedig 1905-ben. Ebben a munkában foglalja össze tudományos alaptanait. Kiemeli ezt a tudományt a publicisztika útvesztőjéből és az államélet tudományos rendszerévé fejleszti. Ez a könyv nem tankönyv — kompiláció; rendszere egészen új, leszámol a jelszavakkal, mindig a kérdések gyökeréig hatol. A közélet legfontosabb kérdései vonulnak fel előttünk itt új és eredeti köntösben : egyéniség és társadalom, szeretet és érdek, jog és erkölcs, szabadság és megkötöttség, stb. Ez a munka óriási gyűjteménye az új megfigyeléseknek; teljesen eredeti gondolatmenetével az olvasót egészen hatalmába keríti. Nincs vagy alig van újabb közjogi vagy politikai munka, amely ne merítene Concha gondolataiból. Concha Politikája az a standard munka, amelyre újabb közjogi és politikai irodalmunk épült. Meggyőződésünk, hogyha valamely külföldi nyelven jelenhetett volna meg, szerzőjének az egész világon szerzett volna elismerést. Concha nagy súlyt helyezett a magyar politikai gondolkozás történetének a felkutatására is. 1885-ben jelent meg a Kilencvenes évek reformeszméi c. tanulmányai amelyben eredeti kutatások alapján állapítja meg, hogy a magyar politikai gondolkozásnak ezek a kezdő kísérletei mennyiben függnek össze külföldi áramlatokkal és mennyiben termékei a különleges magyar viszonyoknak. Nagy figyelmet szentelt a mult század politikai irodalmának tanulmányozására és feldolgozására is és különösen megható az a buzgalom, amelyet egyik legnagyobb gondolkodónk: Eötvös József politikai felfogásának népszerűsítésére fordított. Eötvös iránti tiszteletének a megnyilvánulása az a szép munka is, amelyet 1918ban Eötvös és Montalembert barátságáról tett közzé.