Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 3. szám - Jogegységi döntések
SZEMLE. 135 egyfelől a követelések elleni támadások büntetőjogi megtorlás alá esnének (Bik. 172 §), másfelől a jogpolitika is megfontoltabb volna minden olyan intézkedésben, melyeknek éle a követelések ellen irányul (kamatredukció, moratórium, fedezeti elv, stb.) Utalt a bizományos, szállítmányozó stb. és megbízó jogviszonyára, valamint a főbeavatkozási perekre, mely esetekben a követelés tulajdona a centrális kérdés. Hibáztatta, hogy a Mtj. nem ismeri el a követelés feletti tulajdont Birtokjogi analógiával igyekezett bizonyítani, hogy a követelés harmadik személy támadásával szemben is védelemben részesítendő (actio negetoria). Párhuzamot vont a követelés keletkezese és átruházása, valamint az ingó dolgok feletti tulajdon megszületése s átruházása között. A jogközösség szabályait az akció egyetemlegességre megfelelően alkalmazandónak vette. Az ügyvédnek e perköltség feletti kizárólag jogosultságát ugyancsak e tulajdoni szemlélettel indokolta. Előadását azzal fejezte be, hogy a Leonhard-féle szemlélet a kötelemvalósulás gondolatát viszi előbbre, ezért pedig érdemes régi katedrái tantételeket is feláldozni. * .A Civiljogúszok Vitatársasága február 22-én ifj. dr. Szigeti László budapesti ügyvéd „Szolgáltatások értékaránya visszterhes szerződésnél" címen tartott előadást. Arra az eredményre jutott fejtegetései során, hogy a magánjogban a szolgáltatásoknak értékaránya a szerződés megkötésekor rendszerint figyelembe nem vehető, annak megállapítása a felek szerződési autonómiájába tartozik. Az uzsoránál és a kizsákmányoló ügyletnél nem a szolgáltatások aránytalansága magában, hanem e feltételeknek tisztességtelen befolyásolás útján való létrejötte az ügylet semmiségének oka. Az utólagos értéktolódások tekintetbevételét a kötelem kötelező ereje, a juris vinculum akadályozza meg. A gazdasági lehetetlenülés és a valorizáció válságjogi kivételes intézmények, melyeknek a magánjog állandó rendszerében helye nincs. Az előadást követő vitában dr. Székely Lajos, dr. Beck Salamon, dr. Blau György, dr. Zoltán József, dr. Glücksthal Andor és dr. Vági József vettek részt. * )C Jogegységi döntések. 1. A Kúria I. polgári tanácsa közölte a Kúria elnökével, hogy abban az elvi kérdésben, hogy a hitbizományi vagyonnak a trianoni békeszerződés folytán más állam fennhatósága alá került részére, vagy annak vételárára alkalmazást nyerhetnek-e továbbra is a magyar hitbizományi jog szabályai, vagy ilyen vagyonra nézve minden vonatkozásban az illető állam joga az irányadó? — eltérni kíván a m. kir. Kúriának ugyanezt az elvi kérdést eldöntő, a hivatalos gyűjteménybe fel nem vett határozatától. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1930: XXXIV. tc. 128. §-ának 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell eldöntenie, a kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés eldöntése végett a Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát április hó 24-ére egybehívta. Az I. polgári tanácsa a vitás elvi kérdést a következőképen szövegezte meg: „A hitbizományi vagyonnak a trianoni békeszerződés folytán más állam fennhatósága alá került részére vagy annak vételárára alkalmazást nyerhetnek-e továbbra is a magyar hitbizományi jog szabályai, vagy ilyen vagyonra nézve minden vonatkozásban az illető állam joga az irányadó ?" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Koós Emil kúriai bíró. 2. A Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa május hó 13-án a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: I. Ki vannak-e véve a községi bíróság hatásköréből a 100 pengőt meg nem haladó összegű ügyvédi jutalomdíj és költség iránt indított perek, ha a díj és költség nem a községi biróság előtt folyamaiban volt perben merült fel? (Lásd mai számunkban dr. Rácz János cikkét.) II. Arinak a bíróságnak peres ügyben hozott végzése ellen, amely az ügy érdemében, mint első folyamodású bíróság, véglegesen határoz, van-e helye felfolyamodásnak azokon az eseteken kívül is, amelyekben a törvény kifejezetten egyfokú felfolyamodást enged?
