Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igért hozomány valorizációja a házasságkötés előtt

AZ ÍGÉRT HOZOMÁNY VALORIZÁCIÓJA 107 Az én nézőpontom szerint csak egyetlen irány hibás: a minden társadalmi rend lelki tényezőjének: az igazságba vetett hitnek a gyöngítése a jogbizonytalanság rendszertelen fokozása. Az átmenet sajátos tünete: a bizonyosság hiánya az igazságszolgáltatás terén kell, hogy a legkevésbbé észlelhető legyen. Ezeket a gyakorlati jogászok által észlelt tünetekre nézve mondottam el, de viszont nem szabad a közönyösség viaszával bedugott fülekkel elhaladni a tünetekre fölhívó figyelmeztetések mellett. Ezek a megjegyzések a jónak elismerését és méltánylását célozzák az egyéni túlzások nélkül. Az alábbi nézőpontok — vélekedésem szerint — a jogrendszerbe való beleilleszkedést kívánják szolgálni s a közlendő ítéletek valóban érdekes példái a teleologicus ítélkezés előtérbe hatolásainak.1 A gyakorlati életben felvetődött az a jogi kérdés, hogy: a még nem esedékes hozomány valorizálása per útján érvényesíthető-e ? A kérdést a m. kir. Kúria P. T. 3844/1930. sz. határozatával kapcsolatban dr. Kőnig Endre ügyvéd tette nyilvános megbeszélés tárgyává. (Jogtud. Közlöny 1933. 9. sz. 53. 1.) A Kúriának nem ez lévén az első döntése, önmagától adódik a kérdésnek a jogfejlődés irányvonalába való beállítása. A valóság-viszonyok értéklése: teleologicus ítélkezés. A teleologicus ítélkezés pedig: az életnek, a mindennapi gazdasági és társadalmi életnek rendezésére irányuló bírói akarat. A még nem esedékes hozomány valorizálásának kérdésénél is ez az egyszerű életrendező akarat kíván érvényesülni. Az érdekelt felek között ez az életrendezés spontán azért nem következik be, mert az egyik félben: a fizető egyénben nincs meg a psychicai előfeltétel (mert az adósok, ha csak lehet — nem akarnak fizetni), de a másik oldalon több egyén életrendező akarata kíván érvényesülni. Legközvetlenebbül a férjhez menni akaró lány és a házasodni akaró férfi akarata s mindazok akarata, akik családi szempontból, vagy távolabb magas állami érdekből a házasság létesítését akarják. Ennek a többségi akaratnak jogi érvényesülése csak ott következik be, ahol a teleologicus Ítélkezésre meg van a bírói psychicai előfeltétel, különben a jog formasága az akarat érvényesülését kizárja. A m. kir. Kúria eddigi Ítéleteinek indokolásából ennek a bírói psychicai előfeltételnek a fennforgása vagy hiánya ugrik elő. 1 Itt kapcsolódnak azok a theoretikus megfigyelések, amelyek általában a forradalmakon át az egész társadalom lassú átalakulására vonatkoznak. Kayserling az „Új világ születésében" mondja: „Ahogy nem állhat meg jog, amely nem tud érvényesülni és ahogyan csak ott érvényesül, ahol elismeréséhez meg vannak a psychicai előfeltételek, úgy szükségszerüleg mindig azok az életformák' konszolidálódnak, amelyek megfelelnek az adott valóság-viszonyoknak." A teleologicus Ítélkezés a valóság-viszonyok jogi elismerése!