Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

84 SZEMLE. előadó tanárát vesztette el benne. Speciális müvelője volt a hajózási jognak. 1931-ben Faba Jánossal együtt állította össze «A magyar hajózási, vízjogi és folyamrendészeti jogszabályok*) című müvet, amely gyakorlati szempontból értékes anyagot ölel fel. Sz. V. * — Dr. Fürst Lászlót, lapunk munkatársát, ki a külföldi joggyakorlatot ismerteti oly kitűnően kiválasztott sorozatokban, a Baumgartenalap igazgatótanácsa irodalmi működése elismeréséül ezer pengő jutalomdíjban részesítette. A kitüntetés a fiatal jogásznemzedék egyik legkiválóbb tagját érte, A díj kiadásával az alapítvány nyilván dokumentálni akarta, hogy a tudományos irodalom minden ágára figyelemmel kíván lenni és serkentőleg akart hatni a jog- és politikai tudományoknak, — a háborús évek óta nélkülözött — irodalmi művelésére. A választáshoz az alapítvány intézőségének csak gratulálhatunk. — Előadás a bizánci jogról. A debreceni Tisza István tudományos társaságban, dr. Kováfs Andor, a debreceni jogi fakultás büntetőjogi professzora ((Jegyzetek a postjustinianusi kelet külső jogtörténetéhez)) címmel adott elő. Dr. Kováts Andor mindenekelőtt sajnálattal állapította meg, hogy a magyar jogtudósok eddigelé szinte teljesen elhanyagolták a bizánci birodalom jogával való foglalkozást, holott az Árpádok és a vegyesházbeli királyok alatt Magyarország igen élénk összeköttetésben állott Bizánccal, legközelebbi szomszédaink nevezetesen Szerbia s Románia jogában pedig sok tekintetben ma is érezhető a bizánci utóhatás. Kováts professzor maga is Szerbiában, midőn a háború alatt az osztrák-magyar megszállás idején a cs. és kir. főkormányzóság kebelében működött, lett figyelmessé a Szerbiában ma is muinduntalan (legimpozánsabban természetesen a szerb monostorok által reprezentált építőművészeti alkotásokban) szembeszökő bizánci emlékekre. Kováts professzor értekezésében végigpillantott a bizánci jog egyes fejlődési fázisain s felsorolta az egyes korszakok kodifikatorius termékeit. Dr. Kováts Andor most bemutatott értekezése tulaj donkép bevezetés a szerző egy szűkebb területű tanulmányához, melyben a bizánci büntetőjoggal kíván foglalkozni. ¥ — A döntvény visszaható ereje. A Kúria 45. sz. polgári döntvénye megoldotta a kérdést, hogy a csődtömeg ellen szóló marasztaló határozat alapján a végrehajtás elrendelhető-e vagy sem. Még a 45. számú polgári döntvény meghozatala előtt keletkeztek azonban olyan ítéletek, amelyek természetesen nem sejtve a hozandó döntvény indokolását (mely szerint a csődtömeg elleni marasztaló rendelkezésnek nem lehet akként szólnia, hogy a rendelkezés tartalma alapján kielégítési végrehajtásnak legyen helye), a marasztaló rendelkezést 15 napos határidő tűzésével és végrehajthatóság terhével hozták meg. Ilyen határozat alapján a csődtömeg ellen végrehajtást elrendelő végzés