Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

70 JOGGYAKORLAT. tartás 64. §-a szerint pedig oly követelés, amelynek természete határozottan elő nem adatik, elő nem jegyezhető.)) (C. Pk. V. 5771/1931. — 1931. XII. 30.) (C. Pk. V. 2197/1931. — 1931- XII. 19.) Az alperes a Te. 37. §-ával kizárt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a fellebbezési bíróság elmulasztott visszautasítani. A felperes is felülvizsgálati kérelemmel élt az ítélet ellen. A Kúria megállapította az alperes felülvizsgálati kérelmének kizárt voltát, de mert a felperes is adott be — éspedig megengedett —• felülvizsgálati kérelmet, nem utasította vissza az alperes felülvizsgálati kérelmét, hanem «az elsőrendű alperesnek felülvizsgálati kérelmét a felperes felülvizsgálati kérelméhez való csatlakozásnak tekintette)). (C. P. II. 1310/1931. — 1932. I. 19.) Bölcs rendelkezés! A jelzálogtörvény (1927 : XXXV. tc.) végrehajtása tárgyában kibocsájtott rendeletnek (24,000/1929. I. M.) 8. §-a szabályozza azon tartozéknak az ingatlannal együtt való elárverezés alóli mentesítését, amely tartozék nem az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. Ez a törvényhely a mentesítés iránt megindítandó igénykereset beadására nyolc nap záros határidőt szab meg. Az igénylő ezt a határidőt elmulasztotta és az ingatlannal együtt elárverezet tartozékra való igényét a sorrendi tárgyaláson kívánta érvényesíteni. Kúria : «Az igénylő nem zárható el attól, hogy az ingatlan elárverezése után megtartott sorrendi tárgyaláson az ingatlannal együtt elárverezett tartozék tekintetében tulajdoni igényét érvényesíthesse, s abbeli mulasztásának, hogy a 24,000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §-ának a rendelkezését be nem tartotta, csak az a következménye, hogy igénye most már nem magára a tartozékra, hanem csupán annak értékére terjedhet ki.)) (C. Pk. V. 5414/1931. —• 1932. I. 9.) A Kúria csak eddigi gyakorlatához maradt hü, amikor kimondotta, hogy «bár a felfolyamodás sikerre vezetett, ennek költségében az ellenérdekű jelzálogos hitelezők — a végrehajtási törvénynek ily marasztalást megengedő rendelkezése hiányában — mar asztalhatók nem voltak.)) (C. Pk. V. 7768/1929. — 1931. II. 30.) Az árverésen befolyt vételár felosztása tárgyában tartott sorrendi tárgyaláson a pénzügyi hatóságok kötelező és jogorvoslattal csak közigazgatási úton megtámadható kimutatásai állandóan kellemetlen meglepetéseket szoktak tartogatni. Idevágóan kimondotta a Kúria, hogy «azok a használati díjak és járulékok (1912: LVIII. tc. 12. §-a), amelyeket a városok egyes közintézményeik (üzemeik) igénybevételéért szabály rendeletileg megállapítanak, — habár a szabályrendelet alapján jogerősen kivetett ilyen díjakat és