Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

58 Dr. SZÁLAI EMIL. azzal a fenntartással, hogy a lemez csak magánelőadásra használható, — de ez aztán a lemezen feltüntetendő. Ha mégis előadja valaki nyilvánosan az ily fenntartással ellátott lemezt, az előadóművész, de csak a kötelmi jog alapján — fel fog léphetni ez ellen. Az előadóművész, aki beéneklő munkát vállalt, szellemi munkának, művészetnek (hang tehetség) szolgáltatására vállalkozott. Csak a kötelmi jogból lehet kialakítani az ő viszonyát a munkaadóhoz, a megrendelőhöz, a gramofongyároshoz. Irreleváns e mellett, hogy az a tárgy, amit az előadóművész szolgáltat, egyúttal bizonyos fokban legalább quoad többszörösítés és forgalombahelyezés és quoad bizonyos a szerzői joggal kapcsolatos személyiségi jog, a szerzői jog erejével is védetik. Ezt a szerzőijogot az előadóművész átruházta a gramofongyárra, de még akkor is átruházta nézetünk szerint, ha úgy kellene az 54. §-át magyarázni, hogy a nyilvános előadás szempontjából is védetik a beéneklési alkalmazás. A mi felfogásunkat igazolja a gyakorlati élet magatartása és a lemezgyárak és előadóművészek közti forgalom. Eddig — és már több évtizedre terjed az előadóművészeknek a gramofonlemezzel való kapcsolata — a kötelmi]ogi megoldás alapján bonyolódott le ez a forgalom világszerte. Nem alakult ki gyakorlat sehol, — de kívánság is alig! — az előadóművészek részéről aziránt, hogy a gramofonlemezek nyilvános előadásai után ők jövedelmet élvezzenek, tantiémet élvezzenek, se hogy ilyen előadásokkal szemben a szerzőijog alapján felléphessenek. Idegenszerű jelenség is volna ebben a forgalomban, ha most, évtizedes ellenkező gyakorlat után, a nélkül, hogy törvény kifejezetten előmozdítaná ezt, törvénymagyarázati próbálkozásokkal kíséreljék meg oly igényeket érvényesíteni, amilyenekre sem a lemezgyárosok, sem a lemezek vevői, — de maguk az előadóművészek sem gondoltak. Évtizedek beható munkájával, propagandájával, sok jogi és gyakorlati küzdelemmel alakultak ki külföldön is, nálunk is, a nyilvános előadási jogokkal rendelkező szerzőknek, zeneszerzőknek és szövegíróknak védelmi szervezetei. A mi bíróságunknak is évtizedes jogszolgáltatása volt szükséges ahhoz, hogy e szervezetek megszilárdulhassanak az igazi szerzők érdekében, úgyhogy ma már kevés kivételtől eltekintve az igazi szerzők (zeneszerzők és szövegírók) kialakult szervezetben állanak szemben a bíróságokkal és a nyilvános előadást szolgáltató intézményekkel nagy előnyére,