Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A kiadott bűntettes további bűnvádi üldöztetésének és büntetésének terjedelme

A KIADOTT BŰNTETTES BÜNTETÉSÉNEK TERJEDELME. 35 kizárólag a miatt a kifejezetten meghatározott bűncselekmény miatt vonhatja bűnvádi felelősségre, amelyre vonatkozóan a megkeresett állam a kiadatást engedélyezte. Bár ez alól a szabály alól is van kivétel akkor, midőn az engedélyező állam a megkeresésben meg nem jelölt deliktumok miatt való bűnvádi üldözésbe beleegyezik, s illetve az eredetileg engedélyezett kiadatást utólag egyéb bűncselekményekre is kiterjeszti. Az angol 1870. évi Extradition Act általános elve szerint —• amely egyébként teljes egészében benne foglaltatik a Nagybritanniával és Írországgal kötött s a mi 1874. évi II. törvénycikkünkbe becikkelyezett kiadatási államszerződésünkben is (a trianoni békeszerződés 224. cikke értelmében fenntartva a 4696/M. E. 1922. számú rendelettel) — valamely idegen állam részére egyetlen menekülő bűntettest sem lehet kiadni akkor, ha akár az illető állam törvényeiben, akár a vele közölt szerződésben nincs határozott rendelkezés aziránt, hogy a bűntettest — hacsak nem nyílt alkalma Angliába visszatérni — a kiadatást megelőzően elkövetett és a kiadatásra alapul nem szolgáló más bűncselekményért nem fogják bűnvádi felelősségre vonni. Ugyanezt az elvet mondja ki többek közt Argentínának 1885. évi kiadatási törvénye is, míg mindezekkel szemben a svájci kiadatási törvény (amely állammal kötött kiadatási szerződésünk az 1896. évi XXXIV. tc.-ben van becikkelyezve) már ebben a tekintetben hasonlíthatatlanul liberálisabb az előbb említetteknél, kimondván azt, hogy a Svájc által kiadott bűntettes a kiadatási megkeresés alapjául nem szolgáló más bűncselekmény miatt is bűnvádüag üldözhető és büntethető. Ehhez azonban a kiadott bűntettesnek és védőjének kifejezett hozzájárulása szükséges. Jelenlegi tárgyunk körén kívül esik ezűttal azzal a más szempont alá eső eshetőséggel foglalkozni, midőn már a kiadatás foganatosítása után annak a szükségessége áll elő, hogy a kiadott egyén a kiadatási megkeresésben meg nem jelölt olyan bűncselekményért is üldöztessék, melyet a két állam szerződései nem fogadtak el kiadatási bűncselekmény gyanánt. Doleschall szerint az általános kiadatási törvényben fel nem sorolt, illetve a kiadatási gyakorlat alól kifejezetten kivett, valamint olyan bűncselekményeket illetően, melyek miatt a kiadatási törvényen kívül fekvő autonóm törvényhozás a kiadatást nem engedi meg (pl. a kihágások, a közfelfogás és pl. az olasz, a bolgár Btk.-ek szerint a politikai bűncselekmények), a kiadatásnak utólag való kiterjesztése éppen 3*