Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 10. szám - Kamatkötelem és kamatképesség a magánjogi törvénykönyv tervezetében
378 DR. MARKOS OLIVÉR. mert pl. a Tervezet 1091. §-a értelmében az adósnak nincs is joga a kamatozó követelést időelőtt teljesíteni, valamint ahhoz sincs joga, hogy időelőtt kiegyenlített nem kamatozó tartozásából a korábbi teljesítés idejére járó időközi kamatot levonásba vegye. Ugyanerre a felfogásra mutat a Tervezet 1753. §-a is, amely szerint a teljesített szolgáltatást időelőttiség címén nem lehet visszakövetelni és nem lehet az időelőtti teljesítésre eső időközi kamatok visszatérítését sem követelni. Ámbár tehát a most előadottakból kitűnően a Tervezet megalkotója is az általunk vallott azon az egyedül helyes jogi állásponton látszott lenni, amely szerint minden tőkehasználat vagy tőkeelvonás az adós késedelme nélkül is kamatkötelezettséget (tisztakamat) szül, mégis megcáfolja ezt a feltevést, — ami pedig a törvényhozó részéről következetlenségre mutat, — az a tény, hogy a Tervezetnek a kölcsönről rendelkező 1314 -1318. §-aiból kitünőleg kölcsön után külön kikötés nélkül kamat nem jár. Bár ezt az elvet a Tervezet kifejezetten nem mondja is ki, mégis ez következik a 1315. §-nak abból a szövegéből, amely szerint a kamatot érintő itt tárgyalt rendelkezések akkor alkalmazhatók, „ha kamatot kötöttek ki." Ezzel szemben a fentebbiekben kifejtett közgazdasági felfogásnak, de ezen felül a Tervezet egyéb a fentebbiekben kiemelt helyes rendelkezéseinek is az felelne meg, ha a Tervezet a kölcsönügylettel kapcsolatban a kölcsönnek feltétlen kamatköteles voltát mondaná ki, úgyhogy a kölcsön csak akkor lehetne kamatmentes, ha ezt a felek kifejezetten kikötik. III. A fogalmi elhatárolások hiányosságának súlyos következménye az is, hogy a Tervezet sehol sem ad határozott választ arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatások tekintendők egyáltalában kamatképeseknek. A kamatkötelezettség ugyanis járulékos jellegű: mindenekelőtt főkötelezettséget feltételez. Főkötelezettség nélkül nincs kamat, ilyen nélkül kamatkötelezettséget semmiféle ügyleti megállapodás nem teremthet. Viszont azonban olyan jogszabály sincsen, amely pusztán valamely főkötelezettség fennállásához fűzné a feltétlen kamatkötelezettséget. Bár egy ilyen jogszabály megalkotása a fentebbiek szerint felettébb kívánatos lenne. Törvényeink és bírói gyakorlatunk azonban ma még abban a kérdésben sem egységes, hogy egyáltalában mely tőkekötelezettségek után állapítható meg a járulékos természetű kamatkötelezettség és hogy ekként mely főkötelezettségek azok, amelyek kamatképeseknek tekintendők. Grosschmid szerint mindenekelőtt az szükséges, hogy7) a tőketartozás tárgya helyettesíthető dolgok szolgáltatásában áll7) F<?jezei<*k: II. köt. 111. §. 3. pont.