Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 10. szám - Kamatkötelem és kamatképesség a magánjogi törvénykönyv tervezetében

KAMATKÖTELEM ÉS KAMATKÉPESSÉG. 373 KAMATKÖTELEM ÉS KAMATKÉPESSÉG A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉBEN.1) Irta: DR. MARKOS OLIVÉR kir. ítélőtáblai bíró. I. A Magyar Magánjogi Törvénykönyv Tervezete (a továbbiak során Tervezet) a kamatkérdéseket csupán nagy általánosságban érinti és ezeknek a kérdéseknek részletesebb szabályozását a Tervezet 1109. §-ának utolsó bekezdéséből kitűnően nyilván egy külön kamattörvény számára tartja fenn. A kamatkérdést érintő rendelkezések a Tervezetben elszórtan és rendszertelenül fordulnak elő: ezek az intézkedések nagyjában korábbi törvényeink és joggyakorlatunk szelleméhez alkalmazkodnak és lényegbe vágó újítást nem tartalmaznak. Minthogy azonban a magánjogunk egész rendszerét felölelő ettől a törvénykönyvtől mindenki méltán elvárhatja azt, hogy a jogszolgáltatásban az utolsó évek alatt annyi vitát, zavart és félreértést okozó kamatkérdésekben is végre rendet teremtsen, ezért a Tervezetnek a kamatkérdéseket érintő rendelkezéseit nem tarthatjuk kielégítőeknek A Tervezetnek idevágó intézkedéseiből alig lehetne valamely a törvényhozó által átgondolt határozott jogi alapelvre következtetnünk, úgyhogy ilyennek hiányában ezek az intézkedések teljesen ötletszerüek és, — már elszórt elhelyezésük folytán is — szinte át sem tekinthetők. Ha összehasonlítjuk a Magánjogi Törvénykönyv közkézen forgó három Tervezetének szövegét, azt kell látnunk, hogy az 1900. évben kiadott első szöveg, az 1916. évben elkészült u. n. bizottsági szöveg és a legutóbb 1928. évi március hó 1-én az Országgyűlés elé terjesztett végleges szöveg között a kamatot érintő intézkedések tekintetében lényeges eltérést alig találunk, a végleges szöveg csupán stiláris módosításokat tartalmaz, újítás a végleges szövegben legfeljebb az, hogy a Tervezet legújabb szövegének 1059. §-a kifejezetten kimondja, hogy kötbér után más kikötés hiányában kamat nem jár. Az alábbiakban megpróbálom kimutatni, hogy a Tervezet végleges szövegének a harminc év előtti első szövegezésétől eltérő ez az újítása sem jelent fejlődést, hanem legfeljebb visszafejlődést. A most előadottakból is kitűnik tehát, hogy a Tervezet kamatrendelkezései ma is még a harminc év előtti jogállapot eredményeihez igazodnak és nem veszik figyelembe az utolsó harminc év joggyakorlatát, az időközi törvények által és az ehhez fűződő jogirodalom által is megteremtett új jogi helyzetet és nincsennek figyelemmel arra a legelemibb követelményre sem, amire pedig Antalffy Mihály már az első szöveg közzéi) Részlet a Magyar Jogászegyletben tartott előadásból.