Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szegényjog

IRODALOM. 353 désének minél nagyobb zavartalanságához fűződő közérdek, hanem döntő — katonai büntető-bíráskodásban — a katonai fegyelem szempontja. Üjabb bizonysága ez annak a — másutt kifejtett — véleményünknek, hogy nem lehet szó külön sajtójogról olyankor, ha a sajtó nem a maga absztrakt mechanizmusával a szemlélet kizárólagos tárgya. Amint nem lehetett szó sajtószabadságról a rendi alkotmányban, amely a szabadságjogok alanyává egy meghatározott, külsőleg felismerhető csoport tagjait tette, úgy nem lehet szó sajtószabadságról és a sajtójogi anonimitásról, tehát külön sajtójogi felelősségről sohasem, ha — szociológiai nyelven beszélve -- egy meghatározott csoport tagjainak sajtóbeli működése forog szóban, amilyen a katonasághoz tartozóké. Egyébként azonban a külön sajtójogi felelősség indokolt, mert a sajtó működésében az egyén eltörpül és a gépi üzem tömegeket irányító hatalma a fontos, úgy hogy ennek funkcionáriusait kell a megtorlásnak is érnie. De meg is van a külön sajtójogi felelősség a valóságban mindenütt, csak a forma különbözik. Nem osztjuk azt a felfogást sem, mintha a Ktbtk. csak technikus értelemben vett törvényeket recipiált volna, a többi büntető jogszabályt nem. Ennek a felfogásnak a Ktbtk. szövegében nem találjuk alapját, a szokásos interpretáció sem támogatja. Terünk — sajnos — nem engedi, hogy a kifogásokhoz hasonló terjedelemben mondhassuk el mindazt, ami a könyv előnyeinek teljes jellemzéséhez szükséges volna. Csak általánosságban hangsúlyozzuk, hogy ennek a kommentárnak elolvasása nélkülözhetetlen a katonai büntetőjog gyakorlati alkalmazójának, hasznos a büntetőjog minden művelőjének és üdülés minden jogásznak, aki élvezni tudja a jogászi gondolkodás eleven erejének megnyilatkozásait. Feszült érdeklődéssel várjuk a különös részt, ahol valóságos embarras de richesse fenyegeti a problémák kedvelőjét A POLGÁRJOGI ÍTÉLKEZÉS MÚLTJA ÉS JÖVŐJE. y ÍRTA: DR. MARKÓ JENŐ ÜGYVÉD. v (KIR. MAGYAR EGYETEMI NYOMDA BUDAPEST, 1932. 152. L.) Ismerteti: DR. ZOLTÁN JÓZSEF ügyvéd. A polgárjogi ítélkezés külső formáját szinte évezredek óta megtartotta, belsőleg, lényegét, lényeges célját tekintve azonban az utóbbi évtizedekben átalakuláson ment át. A régebbi ítélet jogi vélemény. Megelégszik a jog uralmának biztosításában rejlő közérdek védelmével. Az újabb ítélkezés már tovább megy. Nemcsak az élet egyik oldalára, a jogra van tekintettel, hanem az élet mindazon körülményeire is, amelyek a konkrét ügy elintézésével változást szenvednek. A cél ezen újabb ítélkezéseknél már nem a jog biztosítása, hanem a konkrét eset elintézésével járó változás előidézése vagy megakadályozása. Épen ezért ezek az új, külső célra néző ítéletek már nemcsak jogi véleményt tartalmaznak, hanem határozott rendelkezéseket. A régebbi