Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szegényjog

334 JOGGYAKORLAT. Az u. n. „kálló" körül felmerült vitákra vonatkozólag jelen­tős a Kúria P. II. 4429/1930. sz. határozata. Az alkalmazott által adott óvadék az anyagkezelésből eredő minden hiány biztosítá­sára szolgál ugyan, de nem lehet ilyen hiánynak minősíteni az anyagkészlet olyan megfogyatkozását, amely az árú természetes minősége folytán, annak rendszeres kezelése mellett és folya­mányaként szükségképen jelentkezik. A munkaadó a természetes apadásnak ezt a veszélyét és anyagi hátrányát a munkavállalóra át nem háríthatja. Ily tárgyú és célzatú kikötés, a munkaadó részére a gyengébb fél jelentékeny kárára indokolatlan vagyoni előnyt biztosítván, — mint a jóerkölcsökbe ütköző, hatálytalan volna. Ugyanily megítélés alá kell, hogy essék a szolgálat szer­ződés akkor is, ha a munkaadó a kezelésre átadott árúk termé­szetes apadása címén az általános tapasztalattal s az annak alapján kifejlődő gyakorlattal ellentétben, a szokásosnál jelenté­kenyen kisebb százalékot (kálló) tud be az alkalmazott javára. (1932. IX. 14.) A Kúria P. III. tanácsa ujabban kártérítési perekben Ítél­kezik, anyagából kiemelendőnek tartjuk : A még nem vétőképes kiskorúak által elkövetett kárért felelőssé válik az, aki a kiskorú felett a felügyeletet elmulasz­totta. (K. P. III. 5978/1930. 1932. IX. 2.) A Kúria ezt a felelősséget — az idézet szöveg megfelel az M. T. K. jav. 1726. §-ában foglal jogszabálynak — a tiltott cselekményekre vonatkozó általános jogszabályból („bár csak közvetve is" v. ö. M. T. K. jav. 1709. §.) vezeti le. A Kúria megállapítja a háztulajdonos felelősségét, mert kötelességének megszegésével vétkes gondatlansággal járt el ez akkor, amidőn minden intézkedést elmulasztott abban az irányban, hogy a lépcsőnek csúszóssá váltát meggátolja és a károsultnak, aki nem számithatott arra, hogy a zárt lépcsőház­ban a lépcső a víznek ráfagyása következtében sikos lesz, a lépcsőn való elesése és karjának eltörése között okozati össze­függés van s így azt a tényt, hogy felperest testi épségében há­borítás érte, az alperesnek vétkes mulasztására lehet visszavezetni. (K. P. III. 792/1931. 1932. IX. 13.) Ugyancsak a háztulajdonos főváros felelősségét állapítja meg a K. P. III. 5712/1931. sz. határozat, a károsultnak a vásár­csarnok előtt síkos és jeges járdán való elcsúszása következté­ben szenvedett sérüléseért, mert jóllehet szabályrendelet a ház­tulajdonost a járda felhintésére kötelezi, alkalmazottja, ennek a kötelezettségnek eleget nem tett, márpedig a háztulatdonos az alkalmazottja által ügykörében mulasztás folytán okozott kárért felelősággel tartozik. (1932. IX. 14.) Az állattartó felelősségére vonatkozó 528. sz. E. H-t igen érdekesen értelmezi a 84. sz. T. H. alapulvétele mellett a P. III. 8646/1930. sz. határozat. Az elvi határozat szerint ugyan való, hogy az állattartó feltétlen kártéritő felelőssége a hasznos házi-

Next

/
Thumbnails
Contents