Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A biztosított dolog elidegenítése és a biztosítási novella

324 DR. KARTAL IGNÁC. AZ EL.SŐBIRÓSÁG ÉS A FELEBBEZÉSI BÍRÓSÁG EGYMÁSKÖZTI PERRENDI VISZONYAIrta: DR. KARTAL IGNÁC közp. kir. járásbírósági ítélőbíró. Az elsőbíróság a keresetet az alperesi érdemleges védekezés meghallgatása nélkül elutasította, mert úgy találta, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga (aktoratusa). A felebbezési bíróság úgy találta, hogy az elsőbíróságnak ez a jogi nézete téves, mert a felperesnek igenis van kereshetőségi joga (aktoratusa). Ezt a nézetét a felebbezési bíróság „Végitélet" feliratú határozata rendelkező részében juttatta kifejezésre. Ebben a látszólagos vé< ítéletben azonban a felebbezési bíróság a perbeli igény érdeme felől egyáltalán nem itélt, hanem, — ugyancsak a „végitélet" rendelkező részében, — az iratokat további „törvényszerű" tárgyalás és eljárás végett az elsőbírósághoz visszautasította. Az elsőbíróság a keresetet ismét elutasította, éspedig ismét kereshetőségi jog hiánya miatt, és ezt az álláspontját következőleg okolta meg: „A Pp. 498 §-a értelmében a per a felebbezési bíróság előtt, a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai közt újból tárgyalandó. Az 503. §. értelmében a felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül, a felebbezési bíróság azokban a kérdésekben is határoz, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak. E törvényhelyekből világosan felismerhető a Pp.-nak ama álláspontja, hogy a felebbezési bíróság nem utasíthatja vissza az ügyet új érdemleges határozathozatal végett az elsőbírósághoz pusztán amiatt, mert valamely ügydöntő jogi kérdésben más az álláspontja, mint az elsőbíróságnak volt. Vagyis az elsőbíróság és a felebbezési bíróság közti perrendi viszony más természetű, mint a felebbezési bíróság és a felülvizsgálati bíróság közti perrendi viszony. A felülvizsgálati bíróságnak a jelen perbelihez hasonló helyzetben hozott határozatához, a Pp. 543. §-a értelmében a felebbezési bíróság alkalmazkodni köteles. Ehhez hasonló rendelkezés a Pp.-nek felebbezési fejezetében nincs. Nincsen pedig azért, mert a felebbezési eljárásban ismeretlen az első bírói ítéletnek anyagi jogi okokból történő feloldása, amelyet a felülvizsgálati eljárásban az 543. §. szabályoz. (Az 504. §-ban szabályozott végzési feloldás nem anyagi jogi, hanem eljárási természetű intézkedés.) Az alól a perrendi alapelv alól, hogy a felebbezési bíróság anyagijogi okokból az ügyet az elsőbírósághoz vissza nem utasíthatja, csak egyetlenegy kivétel van és pedig a Pp. 506. §-ának esete, vagyis a Pp. 465. §-ának jogutódlási esete és a 391. §-ban szabályozott közbenszóló Ítélet esete. Nyilvánvalóan a jelen perben ezen esete egyike sem forog fenn. A felsőbíróságnak állandó és következetes gyakorlata, hogy a felebbezési bíróság nem utasíthatja vissza az ügyet az elsőbírósághoz akkor, ha az elsőbíróság a felperességi jog, alperes-