Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A biztosított dolog elidegenítése és a biztosítási novella

AZ ALSÓBÍRÓSÁGOK JOGGYAKORLATA. 319 kívánatos lenne a megalkotandó biztosítási kódexben külön hangsúlyozni azt a — bár tisztán általános magánjogi — elvet, hogy a biztosított dolog elidegenítése esetében a megszerző csak abban az esetben lép be a biztosítási jogviszonyba, és felel tehát a biztosító irányában az ő tulajdonosi minőségének ideje alatt esedékessé váló díjakért, ha a biztosítást az elidegenítő ügyletben vagy esetleg külön megállapodással átveszi. Ily szabályozás mellett természetszerűen a felmondás jogát csak arra az esetre kellene fenntartani, ha a dolog megszerzőjének a szerzéskor nem volt tudomása a biztosításról. Ezek a szempontok vezetik a biztosítási szerződés tárgyában készített törvénytervezetemet, amidőn míg egyrészt (85. §.) a dolog megszerzőjének belépését a bizt. jogviszonyba kifejezetten csak arra az esetre állapítja meg, ha az elidegenítő és a megszerző az ellenkezőben nem állapodtak meg; addig másrészt (86. §. II.) a megszerzőnek csak abban az esetben biztosít felmondási jogot, ha őneki a megszerzés idejében nem volt tudomása a biztosítás fennállásáról. X AZ ALSÓBÍRÓSÁGOK JOGGYAKORLATA. írta: O. T. Az alsóbíróságok joggyakorlatának fontosságát eddig nem domborította ki kellően a jogi szaksajtó. Ez nincsen rendjén. A kir. Kúria és a kir. ítélőtáblák határozatait a szaksajtó figyelemmel kiséri s megkongatja a vészharangot, ha valamilyen veszélyt lát. Már a kir. törvényszékek gyakorlatát ez az üdvös, termékeny figyelem nem kiséri. Kiragadott jogterületeken, — felmondás, munkaügy, végrehajtás, telekkönyv — még némi nyilvánosságot kap a törvényszéki másodfokú bíráskodás, de egyébként e határozatok véka alatt rejtve maradnak. A járásbíróságok döntéséről pedig csak kuriozitás esetén számol be a napi sajtó. A perrendtartás megalkotásakor s utána még jó darabig helyénvaló volt az a felfogás, hogy az első és másodfokú döntések csak az érdekelt feleknek beszélnek. A közöttük felmerült vitát elintézik s ezen felül a másodfokúak legfeljebb az elsőfokon eljárt bírót oktathatják akkor, ha határozatából kitetszőleg erre rászorult. A joggyakorlat irányítása, új meglátások és utak feltárása a felülvizsgálati bíróságok döntésében jelentkezett. Ilyen elemeket csak ezekben keresett a közönség s ugyanezekben ütötte fel a fejét esetről-esetre a bírói szokásjog.