Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám

AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET. 291 Habár tehát a státustörvénnyel elért vívmányok túlnyomó részükben nem is válhattak tartósan élő valóságokká, mégis hálával tartozunk a bírói egyesületnek a törvény kezdeményezéseért, hálával tartozunk abban az esetben is, ha az 1920 : XX. tc.-et nem tekintjük egyelőre másnak, mint a magyar törvényhozás ünnepélyes, komoly ígéretének, amelyet bizonyára ismét hatályossá fog tenni akkor, mikor a jelenlegi szomorú állapotok elmultával a felélesztés ideje, reméljük mihamar, elkövetkezik. De a statustörvény kezdeményezésével és az életrekeltésére alkalmas időpont nyilvántartásával nincsenek kimerítve azok a feladatok, amelyek az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületet illetik. Az egyesületi célok második csoportját alapszabályaink a következőképen jelölik meg: „az egyesületet érdeklő jogszabályok és joggyakorlat hiányainak a feltárása, törvények és rendeletek tervezeteinek és javaslatainak bírálata és törvény- és rendelettervezetek önálló kidolgozása." A bírói és ügyészi kar tagjainak nagymérvű hivatali elfoglaltsága s a megkívánt anyagi eszközök hiánya miatt egyesületünk eddigelé nem folytathatta kellő mértékben ez irányú alapszabályszerü működését. Pedig nem ösmerek a törvényelőkészítő munkálatokban való közreműködésre hivatottabb tényezőt a magyar bíráknak és ügyészeknek ennél a közös szervénél, amely országszerte az élet lüktető üterén tartva a kezét, igen becses gyakorlati útmutatásokkal, a testületben felhalmozott tudományos ösmereteknél fogva pedig értékes teoretikus bírálattal is szolgálhat a kormányzatnak és a iörvényhozásnak. Az állami költségvetésben, amely az ítélőbírák számára nyilván közjogi okokból jutaimi rovatot amúgy sem tartalmaz, évenként megfelelő összeget lehetne biztosítani egyesületünk számára, a törvényelőkészítés munkájába való bekapcsolódás és egyéb céljai érdekében, amelyek között nyomatékosan hangsúlyoznom kell az arra rátermettek számára a külföldi tanulmányutak lehetővé tételét, amely lehetőség elől bíráink és ügyészeink eddigelé légmentesen el voltak zárva. Különös odaadással kell résztvennie egyesületünknek a racionalizálás jelszava alatt Európa-szerte megindult, immár feltartózhatatlan törvényalkotási munkaprogrammban. Az arra hivatott többi tényezővel együtt az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek is szigorúan kell őrködnie a fölött, hogy a racionalizáló törekvések sem a bírói szervezet, sem az anyagi és alaki jog terén ne terelődjenek irracionális irányba, továbbá, hogy föltétlenül tiszteletben tartassék az 1869: IV. t-cikknek az az alkotmányjogi szabálya, hogy t. i. az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik s ezentúl sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Két nehéz probléma játszik bele az igazságszolgáltatás racionalizálását célzó mozgalomba és pedig az ügyvédkérdés és a jogvégzett fiatalság elhelyezésének a kérdése, amelyekkel ezúttal