Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Osgyáni Rónay Károly dr. v. kir. közjegyző : A magyar közjegyzőség megalkotása és fejlődése [könyvismertetés]

280 SZEMLE. jelentené az, ha az egyesbírák ilykép hármas tanácsokban feldolgoznák a fellebbezési hátralékokat. A fellebbezési tanácsok joggyakorlatának hagyományait megóvhatná az, hogy a jelenlegi tanácsok tagjai beosztatnának a kisegítő fellebbezési tanácsokba. Semmivel sem indokolható immár, hogy a jogorvoslatok elintézése annyira késlekedjék, és így bárha kisebb ügyek végleges elintézése időtlen időkre elodáztassék. * Perrendi és jogi alap tekintetében igen érdekes a Kúria P. V. 5899/930 sz. határozatának következő része. A m. kir. belügyminiszter a szabadkőműves egyesületeket tehát az I. rendű alperes szabadkőműves páholyt is 1920-ban feloszlatta s ennek vagyonát további intézkedésig hatósági zár alá vette, a vagyon hova fordítása iránt azonban ezideig nem intézkedett. Közjogi feloszlatás forogván fenn, a hatósági zár alá vett egyesületi vagyonnal kapcsolatos, még függőben lévő jogviszonyok lebonyolítása, az államkincstár feladata, amelynek a magánjogi hitelezők kielégítésére alkalmas lebonyolítási módról is gondoskodni kell arra való tekintettel, hogy a feloszlatott egyesület elleni hatósági zár és elkobzás a hitelezők követelésére, azoknak az elkobzására, nem terjed ki. A lebonyolításnak, tehát a felszámolási eljárásnak tartós foganatban nem vétele esetén azonban, amint az ezúttal is fennforog, az egyesületi vagyonból kielégítést igénylő magánjogi hitelező előtt nyitva áll a rendes bírói út. Az eljárás tartamára és a felszámolás célja által megszabott körben a közjogilag feloszlatott egyesület vagyoni személyisége is meghosszabítottnak tekintendő s ez alapon a feloszlatás folytán működési szervezetében megszűnt egyesület, a vagyoni kérdésekben, bíróilag kirendelendő ügygondnok utján perbe vonható. Ez a perbenállási helyzet megfelel a felszámolás jogi természetének s analóg a Kt. 112., 119., 122., és 203. §-aiban szabályozott esettel. A feloszlatott egyesület perbevonása tehát jogszerű s ez elleni támadás nem sikeres. A kir. kincstárnak II. rendű alperesként való perbevonása pedig a vagyon birtokba vételén s azon alapszik, hogy az egyesületi jog általános szabályai értelmében az elkobzott egyesületi tiszta vagyon feletti rendelkezési jog a közérdekű célra való fordítás kötelezettségével a kir. kincstárt, illetve az illetékes államhatalmi szervezetet illeti. A kereseti igény a kir. kincstár ellen nem a jelzálogjogon, hanem az egyesület feloszlatásából folyó jogi helyzeten alapszik, miért is a kir. kincstár perbevonása tekintetében nem lényeges, hogy az egyesület ingatlanára a kir. kincstár a tulajdonjogát nem kebeleztette be s hogy az, az irányadó tényállás szerint, a telekkönyvben még mindig a feloszlatott egyesület nevén áll. * A Nemzetközi Ügyvédunió július 28.-31. napjain Brasseur luxemburgi szenátor elnöklete alatt tartotta negyedik konferenciáját, amelyen magyar részről az Országos Ügyvédszövetségnek, az Unió képviseletében Oppler Emil, Király Ferenc és Havas Károly jelentek meg. Oppler Emil a részvényjogi, Havas Károly a büntetőjogi vitában vettek részt, Király Ferenc a plenáris záróülésen szólalt fel. A kongresszus a kari kérdések tekintetében az egyes államok ügyvédi testületeinek és nyugdíjintézményeiknek vizsgálatára és bírálatára állandó bizottságokat küldött ki, az ügyvédi pályára való előkészítő kiképzés szigorítását és gyakorlatibbá tételét sürgette, valamint a zúgírászat ellen erőteljes küzdelemre hívta fel az ügyvédi karokat. Kari vonatkozású tanulmányokat Fenyves Béla, Groák László, Glücksthal Andor, Hajnal Henrik, ifj. Szigeti László és Vályi Lajos ügyvédek terjesztettek be. A jövő évi kongresszust az Unió Raguzában tartja. * Hibaigazítás. Dr. Fenyves Bélának f. évi május júniusi számunkban megjelent „Külföldi pénznemben meghatározott követelések átértékelése" című dolgozatába két értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. A 187. oldalon a 9-11. sorok helyes szövege a következő: „eldöntendő kérdés az: vájjon kizártnak tekintendő-e ezáltal az ezen körön kívül eső, különösen pedig a külföldi pénznemben meghatározott pénztartozások átértékelése;" ugyanezen oldalon a 15. sor pedig helyesen a következőképen hangzik: „koronaértékben vagy forgalomban már nem levő más belföldi pénznemben stb."