Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA. 17 A házassági jog hivatott magyarázói a házassági jogviszonynak ily részletügyleti megszűnését aligha magukévá teszik, mert a dogmatikusok szerint a holttányilvánítás vélelme csak feljogosítja a másik házastársat, hogy a H. T. 74. §-ban meghatározott módozatok között érvényes házasságot kössön és e házasságkötés ténye által nem részletekben, hanem egyszerre szűnik meg a korábbi házasság.1 Ha pedig dr. Kóródy szerint csak az új házasságkötés ténye szünteti meg véglegesen a házasságot, akkor minő jogalapon akarja a korábban született gyermekeket törvényteleneknek nyilvánítani? Mi, gyakorlati jogászok, a természet törvényeinek ismerete mellett és dacára is, egyelőre a házasság jogi fennállását szabályozó tételes jog alkalmazásával állapítjuk meg a gyermekek születésének törvényességét és nem a természettudományias eredmények szerint.2 A m. kir. Kűria az összes vonatkozásokban, s így a családjogi vonatkozásokban bőséges tanújelét adta és adja, hogy a kor szociális kívánalmait megérti és nemes humanizmussal mindig a jogfejlesztő irányt szolgálja a nélkül, hogy a magyar nobilis jogrendszer egyes intézményein csorbát ejtene. Van szíve a gyengébb és megsanyargatott ember igazát érvényre juttatni a jogrendszer destruálása nélkül is, csak megfelelő formában kerüljön elébe a vitás kérdés. Ennyit a továbbiak szempontjából szükségesnek 1 A házasság semmissége a H. T. 12. és 21. §-ai szerint igazodik. Holttánvilvánítás esetére a H. T. 22. §-a irányadó. 2 A természettudományias nézőponttal szemben a P. Jog 1931. III. havi számaiban részletesen kifejtettem, hogy az emberi társadalom törvényei folyton változó etikai tartalmúak és jogi formulák. Ezek az erkölcsi normák és jogi szabályok kényszerítőleg alakították ki és fejlesztették tovább az emberi kultúrát a népek szerint változó árnyalódásaival együtt. A dr. Kóródy Lajos táblabíró úr cikkében kifejtett álláspont szoros kapcsolatban állónak látszik a budapesti tábla P. III. 1292/1931. sz. fölülvizsgálati döntésével (M. Döntvénytár, 1931. 94. eset). A tábla döntésének indokolásában a H. T. rendszerével szemben helyt nem álló kijelentések vannak. Hibás nézőpont, hogy a H. T. 74. §-a a házasságon kívül a házassági jog szerint jelentkező más személyi viszonyra nem vonatkoznék. Hibás az a kijelentés, hogy : «nem vonatkozik a H. T. 74. §-a arra az esetre, ha a holttányilvánított korábbi házastárs elhalálozásának . . . vélelme semmivel megdöntve nem lett». Dehogy! A H. T. 74. §-ának házasságmegszüntető hatálya szempontjából a vélelem fennállása előfeltétel. A második házasság érvényessége megint más kérdés és nem vonatkoztatható a gyermektartás megítélésének indokolási körébe. A Kúria vonatkozó indokolásán túlmenő okfejtés rendszerint zavarja a kérdés tisztánlátását. Jogállam. XXXI. évf. 1—2. füzet. 2