Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Racionalizáció a törvénykezés terén

RACIONALIZÁCIÓ A TÖRVÉNYKEZÉS TERÉN. 247 VII. A nagy jogászi alkotó elméket elsősorban az különbözteti meg a védtelen dogmatizmustól, hogy az ő tudományos kombinatív képzeletük nem légüres lehetőségeket, hanem az élet valóságos, de a jogtól kellően még fel nem ismert kérdéseit vetíti előre. A 1 m á s i a jogszabályban és a jogi fogalomban azt is kutatja, ami a szabályt, a fogalmat megteremtő elme elgondolásában nem is vált tudatossá. Minden új gondolatot a régiek próbakövére helyez és a gondolatok keresztező síkjába téve állapítja meg annak valóságos jelentőségét. A haszonélvezet fejezetében pl. egybeveti az intézmény különös szabályait a jogszerzés általános elveivel és a 25. J. E. D. alapján kiépíti a haszonélvezet jóhiszemű szerzésének dogmatikáját.18 A dologösszesség haszonélvezetének szerzése kérdését külön tárgyalja és arra az érdekes eredményre jut. hogy a kettős átruházás veszélye, nemkülönben a publicitás fokozottabb kívánalma következtében itt az átadás követelményét sokkal szigorúbban kell vennünk, mint a haszonélvezet egyéb esettéiben 19 A logikai sinek végigépítésére, az új intézményeknek a régi kategóriák szemszögébe állítására különösen jellemző példák még: az a megállapítása, hogy a lex commissoria voltaképen jogképességi korlát; hogy a jelzálogjog telekkönyvön kívüli átszállásánál nincsen közbizalmi hatás (167. old.); hogy a rangsorjog voltaképen jelzálogjog (169-170. old.) Az ingó jelzálogjog új alakzatainak első részletes dogmatikai feldolgozását is nála találjuk. VIII. Az új gondolatoknak a régi fogalmak keresztezésein át történő vizsgálata és ellenőrzése lényegileg logikai módszer. Még sem térít el az élettől, mert sohasem válik öncéllá. A törvény, a tudományos fogalom sokszor makacs technikai akadályait csak a tudományos fogalomelemzés képes az életértékelés útjából elhárítani. A puszta frázis, a dogmatikailag nem indokolt ösztönszerű értékítélet „nem fog" a logikai sáncok mögé húzódó dogmatizmuson; a megcsontosodott életellenes fogalmak igazi ellenszere nem a könnyed semmibe vevés, hanem a fogalmaknak az a szigorú tételes bírálata, melyben A 1 m á s i vitán felül egyik legnagyobb Mesterünk. RACIONALIZÁCIÓ A TÖRVÉNYKEZÉS TERÉN. A Budapesti Ügyvéduniót illeti az érdem, hogy a racionalizációnak a törvénykezési jog terén való fontosságát felfogta és evégből a folyó év első felében racionalizálási ankétot rendezett, ameiyen az életrevaló racionalizálási indítványok oly tömege került napfényre és talált nemcsak az ankét ügyvédi résztvevőinek, hanem az azon jelen volt igazságügyminiszteri és bírósági kiküldöttek helyeslésével, hogy az még magukat az ankét rendezőit is meglepte, i Kétségtelen tény, hogy az ügyvédi jövedelmek ijesztő mértékben csökkennek, az ügyvédi munkaterületek kiszélesítése rég hangoztatott jámbor óhaj, melynek megvalósítására azonban olyankor, amidőn minden gazdasági ágban nagy a depresszió, számítani alig lehet, és igy a jövedelmek csökkenését a kiadási tételek csökkentésével kell az ügyvédségnek ellensúlyoznia, ami pedig csakis a jól átfontolt racionalizációval lehetséges. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény kiinduló gondolata az volt, hogy meg kell szabadítani a bíróságokat minden felesleges sallangtól és ezt a törekvést a szóban forgó 18 44—46. old. 19 49-50. old. Dr. Fürst László.