Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Az életbiztosítási szerződések megszűnése és a szerződéses bírság követelhetése

226 ÚJHELYI JÓZSEF. dolog minden törvényes következményét levonni, de sajnos nem létezik olyan orvosság, amely még nagyobb baj előidézése nélkül tudna segíteni. A jogegységi határozat lényeges enyhítésre szorul. Mindenek előtt ki kell küszöbölni annak a lehetőségét, hogy a büntetőbíró azok irányában is hozzányúlhasson a büntető bírósági itélt dolog érvényességéhez, akiknek a bűnösségét a büntetőbíró megállapította Nem lehet szó a büntetőbírósági itélt dolog figyelmenkívül hagyásáról akkor sem, ha az adatállomány, amelynek az alapján a büntetőbíróság itélt, a polgári eljárásban sem menynyiség, sem minőség tekintetében lényegesen nem változott. Jogtudományi és jogpolitikai szempontból legfeljebb akkor engedhető meg, hogy a büntetőbírósági itélt dolog a polgári eljárásban ne legyen irányadó, ha nem ugyanazokról a személyekről van szó, akikről a büntetőbíró itélt, és ha egyúttal alaposan föltehető, hogy a polgári eljárásban kiderült tényállás alapján a büntetőbíróság is másképpen itélt volna. A bírói tekintélynek valóban ártalmára volna, ha igazságtalan büntetőitéletnek is mindenáron, tüzön-vízen keresztül érvényt kellene szerezni, de nem használ a bírói tekintélynek az sem, ha a büntetőbírósági itélt dolgot az anyagi igazság érvényesülésének tárgyi biztosítékai nélkül is föl lehet borítani. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK MEGSZŰNÉSE ÉS A SZERZŐDÉSES BÍRSÁG KÖVETEL.HETÉSE. írta: ÚJHELYI JÓZSEF budapesti kir. törvényszéki tanácselnök. Az életbiztosítási szerződésben a biztosító társaság egy vagy több időszakon át fizetett díj ellenében ígéri a biztosított összegnek a tartam lejártával vagy a biztosított esemény bekövetkeztével esedékes kifizetését. Ennek megfelelően a biztosítási szerződések úgy köttetnek, hogy tartamuk egy vagy több biztosítási időszakra terjed. Az 1927. évi X tc. 2. §-a szerint a biztosítási „időszak" tartama rendszerint 1 év, ezért a biztosítási szerződések a gyakorlati életben rendszerint több időszakra, így több évi tartamra köttetnek. A K. T. 469. §. és 500 §-a szerint a biztosítási kötvénynek tartalmaznia is kell a biztosítás kezdetét és végét. Elvileg úgy áll a helyzet, hogy mint minden szerződés úgy az életbiztosítási szerződés is a tartam lejártáig vagy a biztosított esemény bekövetkeztéig marad hatályban, amennyiben addig mindkét szerződő fél képes kötelezettségét teljesíteni. Ha tehát a biztosított (szerződő fél) az egyes időszakok díját azok esedékességekor pontosan megfizeti, a kockázatviselés folyamatosságában megszakadás nem állhat be. Mi történjék azonban akkor, ha a biztosított a visszatérő