Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

SZEMLE. 2Iy Dr. Ehrenthal Aladár budapesti ügyvéd: Az állat szavatossági jog. Budapest, IQ32. Politzer Zsigmond és fia kiadása. A törvény (1923. X.) nyomán a teljes joganyagot adja ez a mű, a vonatkozó bírói gyakorlatot feldolgozza, — ismerteti a külföldi kodifikált anyagot, párhuzamot von a külföldi és a magyar joganyag között, feltárja a M. M. T. idevágó rendelkezéseit is és értékes elméleti fejtegetést is nyújt. SZEMLE. — Kellékhiányos váltó. A váltón a kibocsátói aláírásnak a hiánya az elsőbírósági tárgyalás folyamán pótoltatott s így az elsőbírósági ítélet meghozatala idején a váltó már nem volt kellékhiányos, márpedig az arra vonatkozó ítéleti döntésnél, hogy a váltó valamely lényeges kellékének a hiánya a V. T. 6. §-ának rendelkezése szerint kizárja-e vagy sem az alpereseknek elfogadói váltónyilatkozatuk alapján fizetésre kötelezését, az elsőbírósági ítélet helyes indokolásában kifejezésre jutott és az alperesek részéről fellebbezéssel vagy csatlakozási kérelemmel egyébként meg nem támadott jogi álláspont szerint a váltónak az ítélethozatal, nem pedig a keresetindítás idején volt tartalma az irányadó. (K. P. VII. 7799/1930. 1932. V. 20.) Megjegyezzük, hogy a régebbi bírói gyakorlat szerint a váltó kereset-beadásakori tartalma az irányadó. (L. Nagy Ferenc : Magyar Váltójog Kézikönyve 180. oldal 10. jegyzetben felhívott K. 315/1885., ugyanezt idézi Bedő : Magyar Váltójog Kézikönyve 36. oldalon ; újabb ily tartalmú döntést idéz Pethő : Váltójog 13. oldalon, K. 531/1901.) — Az ügyvéd visszatartási jogára nézve a következőkép döntött a kir. Kúria : A Ppé. 18. §-ának 7. bekezdéséből, amely szerint a kiszolgáltatás helyett letétel csak akkor van megengedve, ha a költség és kiadás iránti per vagy eljárás az illető ügyben van folyamatban, azt kell következtetni, hogy visszatartással csak az illető ügyben megítélt vagy megállapított összeg erejéig lehet élni, tehát más ügyben megítélt vagy megállapított költség miatt a befolyt összeget visszatartani nem lehet. Pk. VI. 913/932. (Elnök : Rácz, előadó : Koós.) — A törvényes zálogjog kérdésében precízen nyilatkozott a Kúria a következőkben : Azok az ingóságok, amelyekre a bérbeadót törvényes zálogjog illeti, a bérlőnek az ingóságai legyenek, nem szükséges; tehát a törvényes zálogjog kiterjed az albérlő tulajdonában levő, valamint harmadik személy által akár a bérlőre (főbérlőre), akár az albérlőre használat vagy őrizet végett vagy más célból bízott dolgokra, és csak azokra a dolgokra nem terjed ki a törvényes zálogjog, amelyek tiltott Jogállam. XXXI. évf. 5—6. füzet. 14a