Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

210 JOGGYAKORLAT. tekintetében bírói megállapítást igénylő kárkövetelés alapján kívánja érvényesíteni, mert az ily kárkövetelés is, megállapítás esetén, a keresetindítással lejártnak tekintendő, és a perben történő beszámítás érvényesíthetését nem zárja ki az, hogy a beszámítani kívánt, az ellenköveteléssel egynemű szolgáltatásra irányuló követelés jogalap és mennyiség tekintetében bírói megállapításra szorul. (K. P. VII. 4662/1931. — 1932. IV. 30.) A Pp. 397. § 1. bekezdés 2. mondatának alkalmazása ritkán fog helyet a Kúria előtt, — az utóbbi évek judikatúrájában a valorizációs perekkel kapcsolatban olvastunk néha idevágó rendelkezést. Most kötelesrész iránti perben szabott meg a Kúria ilyen* kivételes — 90 napos — teljesítési határidőt. Indokok: «A tőkére és kamatok?a vonatkozólag a hosszabb teljesítési határidőt a jelenlegi gazdasági viszonyok indokolják.)) (K. P. I. 3993/1928. — 1932. IV. IV. 14.) N Dr. Vajda Petúr. III. Büntetőjog. /. Anyagi jog. BTK. 172. § értelmében a C. az építőmesterek összeségére kimondta, hogy az osztály jogi fogalmát kimeríti, mert osztály alatt mindazokat érteni kell, akik közös elvek és érdekek alapján, ezeknek megvalósítása céljából egyesülnek és másmás célú és érdekű személycsoportoktól világosan megkülönböztethetők. Az építőmesterek ellen gyűlöletre izgató röpirat tehát e § tényelemeit meríti ki. 1932. V. 31. B. 1245/932. A szándék fogalmát a 279. és 301. §-szal kapcsolatban több új határozat értelmezi, a melyek egyszersmind a társtettesség szempontjából is elvi megállapításokat tartalmaznak. Az egyik elbírált esetben három egyén üldözőbe vette a sértettet, egyikük sz.almahúzó rúddal teljes erővel mérte a sértett fejére azt az ütést, melyről mind a három vádlott már az élet közönséges tapasztalata szerint tudta, hogy az ilyen ütés rendszerint halált okoz. Midőn ezt tudva és látva a másik két váxllott belekapcsolódott a sértett további bántalmazásába, — nevezetesen egyikük — kivéve a szalmahúzó rudat az első vádlott kezéből — azzal sértettet megütötte, a harmadik vádlott pedig a földön fetrengő sértettet lábával súlyosan rugdalta, — nyilvánvaló, hogy mind a három vádlott a sértett halálát akarva, közösen és együttesen ölési szándékkal cselekedtek. 1932. V. 24. B. 1006/932.