Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

J OGGYAKORLAT. 207 ekként az 1874. XXIII. tc. 2. §-a értelmében teljeskorúvá vált, aki most már tartási igényét a bíróságnál jogosított érvényesíteni. Ekként vele szemben a Pp. 180. § 3. pontjában meghatározott pergátló kifogás tárgytalanná válh s ennek folytán a pert csupán a II—VII.rendű felperesekre vonatkozó részében szüntette meg, ezek és az alperesek között. A döntés ezen része eltér a törvény helyes értelmezésétől, mert a hatáskör és illetékesség kérdése a kereset beadása napján volt helyzet alapján bírálandó el, — mégis mindenkinek azt kell vallania, hogy a döntés megfelel a felek érdekeinek. Új per indítása és felesleges költségek szaporítása vált elkerülhetővé, — ez a törvénykezés igazi egyszerűsítése! (K. P. III. 4768/1931. — 1932. IV. 27.) Az alperes ellen az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet rt. javára általános végrehajtás rendeltetett el (1928. XXI. tc. — 5600/1929. I. M. sz. rend.), — a Kúria az alperes ellen folyamatba tett pert a fentemlített rendelet 13. §-ára és a Pp. 180. § 6. pontjára utalással megszüntette, mert a jelperes nem mutatta ki azt, hogy az alperesnek az ipari jelzálogjog hatálya alá nem eső vagyona is volna, és minthogy ilyen körülmények között az alperes a zárlat elrendelése folytán perképességét általában elvesztette, ezért az erre alapított pergátló kifogás jogszerű alapon nyugszik. (K. P. VII. 5167/1931. — 1932. III. 16.) A határozat aggályos. Sem az 1928. XXI. tc, sem az 5600/1929. I. M. sz. rendelet nem tartalmaznak olyan intézkedést, hogy a jelzálogadós, mely ellen általános zárlat foganatosíttatik, elvesztené perképességét, — sőt az idézett törvény 3. §-ának második bekezdésében írt kétirányú kivétel egyenest megdönti ennek vélelmezését. De ettől függetlenül is alaposnak tartom a konkrét perben a felperes által is felhozott azt az ellenvetést, hogy lehetséges és nincs kizárva, miszerint a jelzálogadós alperesnek olyan vagyona is legyen, amely az általános zárlat hatálya alól mentes lévén, az idézett törvény rendelkezései alá nem tartozik. A felperes ráér ezt a vagyont a végrehajtási eljárás során igazolni. Per analógiám : cum viribus a hagyatékra vezetendő végrehajtás esete. Különösen élénk ellentétben áll ez a határozat a méltányosság és célszerűség szempontjaiból a fentebb közölt előző határozat rendelkezésevei. De lege lata a határozatnak így kellett volna szólnia : Az alperes köteles az 1928. XXI. tc. 3. § 2. bekezdés szerint az általános jelzálog hatálya alól mentes vagyonára vezetendő végrehajtás terhével . . . Felperes csődtömeggondnok a vagyonbukott jogcselekményei-