Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

JOGGYAKORLAT. 203 társadalmi állásának megfelel, a természetes apától azonban a gyer­mek megélhetéséhez, neveltetéséhez és taníttatásához szükséges anyagi eszközök szolgáltatását csak annyiban követelheti, amennyiben azokat a vélelmezett atya kereseti és vagyoni viszonyainál fogva nyújtani képes. A kiskorú anyja a felek előadása szerint nagyobb virágüzletnek volt a tulajdonosa, eme foglalkozással jelölt társadalmi állásában pedig joggal tarthatott igényt arra, hogy a leánya a középiskolának megfelelő oktatásban részesülhessen és annak befejezésével részére eme képesí­tésének megfelelő életpályát választhasson. A csatolt iskolai bizonyít­vány szerint az alperes természetes gyermeke a budapesti V. ker. községi leánygimnázium hatodik osztályát jeles eredménnyel végezte, jelenleg a hetedik osztálynak tanulója, ilyen viszonyok között pedig tanulmányainak közvetlen befejezése előtt csak jövőbeli elhelyezésének súlyos megnehezítésével volna megfelelő anyagi támogatás hiányában a középiskolából kivonható, ezért a kir. Kúria a fellebbezési bíróság jogi álláspontjával ellentétben úgy találta, hogy az apa természe­tes gyermeke, viszonyaihoz mért keresőképességének korhatárát csak középiskolai tanulmányainak befejezésével, tehát az érettségi vizsgák megtartásának időpontjával éri el. (1932. V. 4.) II. 1. A M. T. K. jav. a «Tulajdon» cím alatt nem foglalkozik a közös tulajdon minden szabályával, hanem a tulajdonostársak egymásközötti viszonyára vonatkozó részletes szabályokat a kö­telmi jogban, a jogközösség keretében helyezte el. Az itt található 1648. és 1650. §-oknak megfelel a P. VI. 4650/1930. sz. végítéletben hivatkozott jogszabály. Mindegyik részes annyiban használhatja a közös használat tárgyát, amennyiben ezzel a többi részestársát hasonló­képpen megillető használat nem csorbul. A kezelés és haszonvétel mód­ját a részesek birtok aránylagos szótöbbséggel is meghatározhatják. Ha a kezelés és haszonvétel módját az érdekeltek sem közös megegyezéssel, sem többségi határozattal nem állapítják meg, bármelyik részes a bíróságtól kérheti annak valamennyi részes méltányos érdekével egyező megállapítását. Hozzáteszi még a Kúria : Ez a rendelkezés nem érinti a tulajdonjogból eredő jogosítványokat, így különösen a tulajdon­közösség megszüntetésére vonatkozót sem, amennyiben ez megengedetté válnék. (1932. V. 24.) 2. Hk. I. r. 78 címéig nyúl vissza az a szokásjogi szabály, amely szerint az államkincstárral szemben 100 éves az elbirtoklási idő. Ez a jogszabály kivételt teremt az általános 32 éves elbirtok­lási idővel szemben, tehát szorosan értelmezendő. A M. T. K. jav. már az államkincstárral szemben sem állapít meg ily kivételes

Next

/
Thumbnails
Contents