Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

IRODALOM. szerzői jog leltárát; ók azok, akik hosszú évek óta szerzői jogi tanácsadói ezen egyesületnek, akik egyúttal a szerzői jog anyagának összegyűjtésére ezen egyesület kebelében felügyelnek. A 3. kiadás 196 oldala a 4. kiadásban felgyarapodott 296 oldalra, ami abból adódott, hogy Hilügnek és Greunernek hatalmasan megbóvült anyagot kellett feldolgozniok. Számos ország hozott azóta szerzői jogi törvényt, alakította ki régi törvényes rendelkezéseit : itt is, ott is pár szavas paragrafusból egész kódex lett : ezenfelül a joganyagot felgyülemlesztette a beszélőgépnek, a filmnek, hangosfilmnek, a rádiónak stb. joganyaga, de a nemzetközi vonatkozások új anyaga is, úgyhogy Hillig és Greuner könyve, bárha teljesen a Röthlisberger által letett alapokon nyugszik, mégis új mü. Teljes leltára Hillig—Greuner ezen átdolgozása a mai szerzői jognak. Aki e jog gyakorlatában áll vagy e joganyaggal elméletileg foglalkozik, semmikép sem nélkülözheti ezt a könyvet, mely a maga precizitásával, plasztikusságával büszkesége lehet a német tudománynak és gyakorlatnak, olyan mü. amelyről nagyobb dicséretet nem mondhatunk, minthogy' méltó folytatója Röthlisberger könyvének. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az irodalmi utalásokat a 4. kiadás elhagyta. Igaz. a 3. kiadás irodalmi utalásai rövidlegesek voltak és nem kimerítők : kívánatos volna azonban, hogy a majdani 5. kiadás minél bővebb és lehető teljes irodalmi repertóriumot adjon. A mü kiállítása is mindenképpen méltó a német kiadók hagyományaihoz. Dr. Sz. E. \£ Dr. Altorjay Sándor: *Anonymus és a magyar ősalkotmány*. III. Béla király névtelen jegyzőjének *Gesta Hungarorum* című művét új megvilágításban tárgyalja ez a könyv. Altorjay dr. jogtörténeti nézőpontból tárgyalja a névtelen jegyző kódexét és különösen a királyi tanács és a vármegyei szerv ezet kialakulásának alapvonalait vizsgálja benne. A királyi tanács alapvonalainak kialakulásával kapcsolatosan megállapítja, hogy a honfoglaláskori ^fejedelmi tanács* jellege és hatásköre teljesen azonos az Anjoukorban kialakult ú. n. «nagyobb királyi tanács* jellegével és hatáskörével, Anonymusnak a fejedelmi tanácsra vonatkozó idevágó tudósításait hiteleseknek kell elfogadnunk, mint alapját a királyi tanácsról bírt ismereteinknek. A vármegyei szervezet alapjainak kialakulásából pedig kimutatja, hogy a központi hatalom közjogias irányú szervezettsége már a honfoglalás idejében megvolt.