Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

JOGGYAKORLAT. 135 perbe felperesként való belépés állott rendelkezésére. A Kúria az utóbbi eljárás helyessége mellett foglalt állást, kimondván, hogy : «a Pp. 82. §-a szerinti főbeavatkozási per útjára a behajtási ügygondnok azért nem szorítható, mert a peres köveletést nem a maga részére követeli, hanem bírói megbízás alapján éppen a felperesnek, mint végrehajtást szenvedőnek a jogát érvényesíti (a végrehajtató kielégítésének lehetővé tétele érdekében). A' végrehajtási törvény 124. §-a utolsó bekezdésének az az intézkedése tehát, hogy a kirendelt ügygondnok a követelés behajtása iránt saját felperessége alatt pert indítani van jogosítva, a per függőségre, mint pergátló okra (Pp. I4J. § első bekezdés 1. pont és 180. § második bekezdés 5. pont és utolsó bekezdés) tekintettel — a fellebbezési bíróság álláspontjának megfelelően — csak arra az esetre vonatkoztatható, ha maga a végrehajtást szenvedő a pert korábban meg nem indította, ilyen korábbi perindítás esetében ellenben a végrehajtási törvény 124. §-a utolsó bekezdésének helyes értelme szerint az ügygondnoknak ahhoz nyílik joga, hogy a pert saját felperessége alatt folytathassa*. (C. P. IV. 6186/1931. — 1932. I. 29.) A jogorvoslatok megengedhetőségének körét bővíti az a kúriai határozat, amely a Vh. T. 196. § 1. bekezdése értelmében megszemlélésre kiteendö végzés ellen benyújtott felfolyamodást visszautasítás helyett érdemben elbírált, az alábbi tényállás mellett : ^nyilvánvaló, hogy a sorrendi végzés elkészítésére szánt 25 napi határidő a közszemlére való kitételre is értendő, mégpedig akként, hogy legkésőbb e határidő utolsó napján a végzés közszemlére ki is tétessék, s így a sorrendi végzés elleni felfolyamodás beadására a közszemlére kitételtől számítva mindenesetre nyolcnapi határidő rendelkezésre is álljon; ha pedig a végzés a tárgyalástól számított 25 nap alatt el nem készül, a megszemlélésre kitétel többé helyt nem foghat és a végzés már csak kézbesítés, illetőleg kihirdetés által közölhető. Minthogy pedig a fentiek szerint a Vh. T. 196. § 1. bekezdésében a megszabott határidő be nem tartása folytán — a sorrendi végzés az érdekelt felekkel sem kézbesítés, sem kihirdetés útján nem közöltetett, s így szabályszerű közlés hiányában a felfolyamodásnak 1930 december 23-án történt beadásáig a törvényes nyolcnapi felfolyamodási határidő kezdetét sem vette: a felfolyamodás elkésés okából vissza nem utasítható)). (C. Pk. V. 2038/1931. —• 1932. XII. 12.) Ingó kiadása iránti perben mikor van helye biztosítási végrehajtásnak és mikor zárlatnak? A Kúria szerint «a végrehajtató felperesek a keresetükben nem a faj és nem szerint megjelölt, tehát