Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

122 Dr. SZÁNTÓ IMRE. érdeke nemcsak a közösség érdeke, hanem egyúttal külön individualisztikus jogot is jelent. Például tarifaszerződés-ellenesen kizárt munkás, mint kedvezményes a munkaadószervezettől követelheti, hogy tagjaira befolyást gyakoroljon a szerződésszegés megszüntetése végett ; tarifaszerződés-ellenesen folytatott sztrájk esetén a kedvezményes munkaadó követelheti a munkásszervezettől, hogy befolyásolja tagjait a munka újból való megkezdésére. Ezen az alapon a harmadiknak kártérítési követelése is támadhat.1 Az obligatórius részben kötelezettséget vállalhat az egyik fél kívül álló harmadik javára is. Pl. A munkaadóegyesület kötelezi magát, hogy egy jóléti intézmény, mondjuk betegsegélyző pénztár javára fog fizetéseket teljesíteni. Az ilyen harmadik személy javára kötött szerződés tehát nem maga a kollektív szerződés, hanem annak csak egy nem szükségképpen vele járó része. III. A normaszerződés konstrukciója, annak az egyéni munkaszerződésekre irányuló közvetlen, automatikus hatásával érvényesül a német és a svájci jogban, törvényi szabályozás alapján. De másutt is, ahol a kollektív szerződést írott jogszabály rendezi, minden individuális szolgálati szerződés, amely a kollektív szerződéstől eltér, érvénytelen.2 Ahol azonban a kollektív szerződést pusztán a bírói gyakorlat fejleszti ki szokásjogi alapon a meglevő jog elveiből, a normaszerződésnek ez a konstrukciója nem érvényesülhet.3 Nincs szükség azonban a szokásjog által rendezett kollektív szerződés magyarázatánál sem a harmadik személy javára kötött szerződés fogalmára. Ez a konstrukció itt erőszakolt, mivel elhomályosítja a kollektív szerződés fogalmát, amikor a munkavállalót, mint kedvezményest a munkaadóval szemben a tarifaszerződés és nem az annak alapján kötött szolgálati szerződés alapján jogosítja. A kollektív szerződés érvényességét és hatását megmagyarázhatjuk, ha élesen elkülönítve a kollektív szerződést az egyes munkaszerződésektől, a kollektív szerződést olyan innominát kötelmi szerződésnek tekintjük, amely az egyes kötendő munkaszerződések tartalmát, mint blanketta szabálycsoport állapítja meg és egyben a szerződést kötő egyesületek között kölcsönös kötelezettségeket létesít. A munkaadó és munkavállaló az egyes munkaszerződések1 Hueck és Nipperdey i. m. 288. és 303. o. Kaskel i. m. 47. o. 2 Raynaud : Le contrat collectif á l'étranger. 1929. 3 Az angol jogban a kollektív szerződés lényegében ma is csak naturális obligáció. ("Gentlemen's Agreement»). L. Raynaud i. m. 71. o.