Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A férj holtá nyilvánítása után született gyermek jogi helyzete

A FÉRJ HOLTTÁ NYILVÁNÍTÁSA UTÁN SZÜLETETT GYERMEK. 99 hogy a nemzetközi szokásjog értelmében a szerződéstervezet mellékokiratai osztják a főszerződés jogi sorsát és a tervezet megerősítése ipso iure az ő megerősítésüket is eredményezi. Ha ezt a felfogást nem osztanánk, arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a nem megerősített mellékokiratok olyan végleges szerződési okiratok, amelyek jogilag a főokirat előtt válnak jogilag hatályossá. Márpedig nem tekintve arra, hogy a meghatalmazottak külön kifejezett felhatalmazás nélkül kötelező hatállyal közvetlenül nem foglalhatnak okiratba nemzetközi szerződéseket, ez a felfogás már azért is tarthatatlan, mert e szerint akkor is jogilag kötelezőknek kellene tartanunk a mellékokiratokat, ha a főokirat megerősítése elmarad, ami természetesen jogi képtelenség. 5. Amint fentebb jeleztük, a megerősítő okiratokkal dogmatikai szempontból teljesen azonos jogi természetük van a kollektív egyezményekhez csatlakozást notifikáló és a nemzetközi szerződéseket felmondó okiratoknak, amelyek szintén a nemzetközi szerződések kötésére hatáskörrel bíró állami szervnek a szerződéskötésre vagy a fennálló szerződési viszony megszüntetésére irányuló akaratát kötelezően kinyilvánító végleges szerződési okiratok, s így kiállításuk a szerződési viszony létre jövetelének vagy megszűnésének szintén konstitutív eleme. A megerősítő okiratoktól csupán abban különböznek, hogy ezeknél a kicserélés vagy letétbe helyezés formális cselekményét a másik féllel való közlés, a notifikálás pótolja. « A FÉRJ HOLTTÁ NYILVÁNÍTÁSA UTÁN SZÜLETETT GYERMEK JOGI HELYZETE. írta: KÓRÓDY LAJOS, a budapesti kir. Ítélőtábla bírája. Abban *a kérdésben, hogy a férj holttányilvánítása után a hátrahagyott és űjabb házasságra nem lépett feleségnek 302 napon túl született gyermeke törvényes-e, vagy nem, a m. kir. Kúriának egyes határozataiban (de nem döntvényében) megnyilvánult gyakorlata nyomán a jogi irodalomban vita fejlődött ki, amelyhez — mint a bírói székben éppen ezzel a kérdéssel foglalkozó gyakorlati jogász — a «Jogállam» 1931. évi május—júniusi 5—6. füzetében «A férj holttányilvánítása után született gyermek jogállása)) című cikkkemben én is hozzászóltam. A jogvita azonban dr. Tóth György kúriai bíró úrnak a «Jogállam» folyó évi 1—2. füzetében megjelent, szokatlanul éleshangú