Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A szerződési okiratok jogi természete a nemzetközi közjogban

A SZERZŐDÉSI OKIRATOK A NEMZETKÖZI KÖZJOGBAN. 93 A SZERZŐDÉSI OKIRATOK JOGI TERMÉSZETE A NEMZETKÖZI KÖZJOGBAN. írta : Dr. SZÁSZY ISTVÁN, egyetemi magántanár, kir. törvényszéki bíró. I. A nemzetközi szerződések kötéséné] többféle okiratot állítanak ki. Vannak okiratok, amelyek a szerződési tárgyalások előkészítésére szolgálnak : ilyenek a tárgyalásra szóló felhívások, a kormányok részéről előterjesztett különböző javaslatok, emlékiratok, kérdőívek, programmok stb. Ilyen maga az előszerződés is, amelyben a felek megállapodnak abban, hogy bizonyos meghatározott kérdésekről tárgyalni fognak és amely jogi természete tekintetében élesen megkülönböztetendő a magánjogi pactum de contrahendótól. Vannak ezenkívül okiratok, amelyeket szorosan a szerződési tárgyalásokkal kapcsolatban állítanak ki: ilyenek a tárgyalásra és a szerződéstervezet aláírására szóló meghatalmazások, a parafált vagy aláírt végleges szerződéstervezet és mellékokiratai, a tárgyalások alatt felvett különböző jegyzőkönyvek. Vannak végül okiratok, amelyeknek kiállítása a szerződés végleges perfektuálásával áll benső kapcsolatban : ilyenek a megerősítő okiratok, a kollektív szerződésekhez csatlakozást vagy a szerződés felmondását notifikáló okiratok, az egységes okiratbafoglalásnál kiállított végleges szerződési okmányok. Ezeknek az okiratoknak a jogi természete nagyon különböző. Hogy jogi természetüket élesen megkülönböztethessük, a magánjogi és perjogi dogmatikának az okiratokra vonatkozó általános elméletét kell segítségül hívnunk. Az okiratok oly dolgok, amelyekben bizonyos, gondolatkifejezésre általában használni szokott jegyek alakjában a múltban történt vagy az okirat kiállításakor végbemenő tényeket tanúsítunk. Az okirat a tényekről olyan feljegyzések útján tanúskodik, amelyeket gondolatok feljegyzésére általában használni szoktak. E feljegyzések közönséges vagy legalább bizonyos körben használt írásjegyek. A feljegyzésnek már önmagában kell logikai ítéletet kifejeznie. Az okirat fogalmából következik, hogy minden okirat tanúsít, t. i. értesít bizonyos mult tényekről, amelyeknek emlékét valaki az okirattal fenntartotta. Vannak azonban okiratok, amelyek nemcsak tanúsítanak, hanem az a hatályuk is van, hogy kiállí-