Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

88 SZEMLE. gyűlés szerepéről a nemzetközi szerződések kötésénél. Az előadó ismertette a parlamentnek a szerződéskötéssel kapcsolatos szerepével foglalkozó nemzetközi jogi és közjogi elméleteket, tárgyalta a magyar alkotmány tételes rendelkezéseinek, az 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ában foglalt elveket. Kifejtette, hogy az államfő szerződéskötési hatáskörét korlátozó belső alkotmányjogi rendelkezéseknek nemzetközi jogi jelentőségük nincs, amennyiben az államot nemzeti jogilag köti, ha az államfő a szerződést az alkotmány rendelkezéseinek megsértésével kötötte meg. Kifejtette, hogy az említett 13. §-ba foglalt alapelv, amely szerint az országgyűlés hozzájárulása szükséges, csak a XIX. század végétől kezdve tekinthető nálunk tételes jogszabálynak. Végül kifejtette az előadó, hogy amíg a magyar közjog szerint az országgyűlés a törvényhozás szempontjából kizárólagos hatáskörrel bír, mert az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat már a kormányzói kihirdetés előtt is törvénynek tekintendő, addig a szerződéskötés szempontjából a szerződéskötési hatáskör meg van osztva a kormányzó és az országgyűlés között, amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szerződések megkötésénél a szerződéskötési akaratot az országgyűlés és a Kormányzó együtt hozzák létre. * — Az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március hó 15-én ünnepélyes együttes díszgyűlés keretében leplezte le gróf Apponyi Albertnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara tiszteletbeli tagjának az Országos Ügyvédszövetség által Burghardt Dezső festőművészszel megfestetett portréját. A díszközgyűlést dr. Pap József udv. tan^ a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke nyitotta meg, üdvözölvén a megjelent notabilitásokat. Dr. Fittler Dezső, az Országos Ügyvédszövetség másodelnöke megnyitóbeszéde után a «Hiszekegy» hangjai mellett megtörtént a kép leleplezése, amely után dr. Nagy Emil nyug. igazságügyminiszter tartok ünnepi beszédet. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és így a részvényenkénti 5 pengő osztalék kerül az 1931. üzletévre kifizetésre. — A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület 92. rendes közgyűlése elhatározta, hogy a tiszta nyereségből osztalékul részvényenkint 8 pengő fizettessék. — A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank február hó 23-án tartott közgyűlése elfogadta az 1931. üzletévre vonatkozó mérleget és zárszámadásokat. A 62. számú részvény szelvény 4."— pengővel (8 %) fog beváltásra kerülni. — Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgátósága február 27-én tartott ülésében megállapította az 1931-i üzletév zárószámadásait. A tiszta nyereségből részvényenként 2-50 pengő osztalék fizettetik. — A Magyar-Olasz Bank Rt. február 25-én tartott közgyűlése elhatározta, hogy a tiszta nyereségből részvényenként 5 P osztalék fizettessék.