Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

452 IRODALOM. §-a az ügyvédi panaszos eljárást, 18. §-a az ügyvédi díjak megállapítását és elsőbbségét, 21. §-a a törvényes gyermekek tartását, 23. §-a a csődpereket, 24. §-a (28 oldalnyi terjedelemben) a tőzsdei bíráskodást, 26. §-a az iparügyeket, 59., 60. §-a a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. tc. átmeneti szabályainak a magyarázatát. A befejező (XII.) füzet tartalma lesz : a) a Ppé. 70—109. §-ai; b) a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. magyarázata, az időközi joggyakorlatot és egyéb kiegészítéseket felölelő «függelék»-kel; c) teljes tartalomjegyzék ; és d) gondos és kimerítő betűrendes mutató. Egy füzet ára 8 aranypengő és a postaköltség. A XII. füzet megjelenésekor három bekötési tábla 3—3 aranypengő árban kapható. A magyar jogásztársadalom védőirata a trianoni békeszerződés ellen. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara indítványára országos mozgalom indult meg arra, hogy a revíziós küzdelembe a magyar jogászság kapcsolódjék bele. Az akciót a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezte meg. Az ország összes ügyvédi kamarái, az Országos Ügyvédszövetség, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai Tudományegyetemek jogi fakultásai, a Jogi Akadémiák, a Magyar Jogászegylet, a Magyar Külügyi Társaság országos nagybizottságot alapítottak e mozgalom vezetésére gróf Affőnyi Albert elnöklete alatt. A védőiratot dr. Székács Aladár közigazgatási bíró szerkesztette, a történelmi vonatkozású részeket dr. Rómán Bálint múzeumi főigazgató írta. A védőirat német, francia, angol, olasz és spanyol nyelvekre fordíttatott le és megküldötték Európa és Amerika jogászi egyesületeinek és kimagasló jogi kapacitásainak Jogesetek a Jt. és Te. köréből. Végrehajtási és telekkönyvi határozatok és közlemények. Havi folyóirat 1. és 2. szám. Szerkeszti és kiadja: Medzihradszky Jenő, budapesti kir. törvényszéki tanácselnök. Az új jogi szaklap kiadásának indokát és célját az első szám előszavául írt beköszöntőben megadja a szerző, kifejtvén, hogy úgy a jelzálogtörvényben, mint a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényben foglalt új jogszabályok alkalmazása körül egységes bírói gyakorlat még nem alakulván ki, az e tárgyban hozott fellebbezési törvényszéki határozatokat kívánja e füzetes