Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

446 IRODLLOM. a megduzzadt joganyag kuszáltsága a jogszabályok felhasználásában vigasztalan feladat elé állította azokat a kir. bíróságokat, amelyek az összefüggés folytán eljárni hivatottak lettek volna. Hogy ebből a kihágási jogszolgáltatásnak csak kára volt, bővebben fejtegetni felesleges. )\ Engisch K.: A szándékról és a gondatlanságról a büntetőjogban. (Untersuchungen über Vorsatz und Fahrlássigkeit im Strafrecht. 477 old. 1930. Liebmann. Berlin.) A büntetőjognak erről az alapvető kérdéséről, amelyről «sok szépet írának a bölcsek s gyakran a nem éppen bölcsek is», nehéz újat és eredetit írni. A szerző munkája tehát már azért is különös figyelmet érdemel, mert ezt a nehéz feladatot több szempontból sikerrel oldotta meg. A mű főjelentősége azonban kétségtelenül abban található, hogy a tárgyalt anyagnak könyvtárakat töltő irodalmát hiánytalanul, szinte meglepő alapossággal dolgozza fel, rendszerezi és megvilágítja. E mellett azonban nem hiányoznak a könyvből a szerző eredeti állásfoglalásai, meglátásai sem, célja nem merült ki abban, hogy száz könyvből megírja a százegyediket. Már a kiindulási pontok megrögzítésénél figyelmet érdemel szerzőnek az az álláspontja, hogy a jövő törvényei szempontjából a szándék és gondatlanság fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen «ihrer Function als Voraussetzungen der Vorwurfsbegründung bei tatbestandsmássigem, rechtswidrigem Verhalten unter Rücksichtnahme auf das Rechtsgefühh. E módszernél pedig különös figyelemben kell részesíteni a gyakorlatban már felmerült és elbírált eseteket, tekintve, hogy törvényen alapuló helyes gyakorlatnak a jogérzettel való megegyezése vagy ettől eltávolodása legjobb ellenpróbája a szabályozás helyes vagy téves voltának. A tervbe vett új jogszbályokkal kapcsolatban szerző állást foglal a kodifikáció egy sokat vitatott kérdésével, a tévedés következményeinek szabályozásával szemben, is Az újabb német tervezetekben megvalósított állásponttal szemben szerző ellenzi a jogi és ténybeli tévedésnek egyenlő elbánásban részesítését. Valamely konkrét, szándékos bűncselekmény miatt csak az büntethető, aki a cselekménye mineműségével tisztában volt. Ezt az ismeretet kiegészíti továbbá a jogtalanság (Unrechtmássigkeit) tudata. Értékes megvilágítása a szándék elméleteknek az az egybeállítás, amelyben szerző a különböző álláspontokat abból a szempontból vázolja, Dr. Miskolczy Ágost.