Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

444 IRODALOM. kizárt az eredmény előidézése (264. 1.). Ilykép a közfelfogás szerint abszolút alkalmatlan eszközzel megkezdett bűncselekmény is büntethető volna. Az alkalmatlan kísérlet kérdésének eldöntésénél tehát szerző oly teoretikus felfogásból indul ki, mely merő ellentétben van igazságérzetünkkel, s a magyar jogászi gondolkozásban megcsontosodott felfogással. Elméletének tarthatatlanságát egyébként szerző maga is belátja, amennyiben beismeri, hogy az abszolút és relatív alkalmatlan eszközzel megkezdett cselekményt csak az élettől teljesen elvonatkoztatott elméleti képes egyenlősíteni (264.1,) mert az eszköz abszolút és relatív alkalmatlansága között tett megkülönböztetés nem lehet közömbös (265. l.j. Ismertetve ama bűncselekmények körét, melyek esetében a kísérlet elvileg ki van zárva, szerző ezek között igen helyesen megemlíti a praeter intentionem minősülő bűncselekményeket is. Azonban ezek közül kiveszi a többmozzanatú praeterintentionalis bűncselekményeket, mint amelyek esetében a kísérlet nincsen kizárva (271. 1.). Példakép felhozza az erőszakos nemi közösülés bűntettének azt az esetét, ha a nő az erőszak következtében meghalt, mielőtt a tettes közösülhetett volna (Btk. 232., 237. §§). Ámde ily esetben az alapdelictum maradt kísérleti stádiumban, ellenben az az eredmény, mely a cselekményt praeter intentionem minősíti, tényleg bekövetkezett. így a praeterintentionalis cselekmény befejezett gyanánt jelentkezik. A judicatura helyesen meg is oldotta ezt a problémát, amennyiben ily esetben befejezett bűncselekményt állapít meg (B. J. T. LV. 7. 1.). És e joggyakorlatnak ez az állásfoglalása elméletileg is helyes. Ezekkel a szerény észrevételekkel mit sem kívánok e mü értékéből levonni. Inkább azt igyekeztem kimutatni, hogy a szerző által kifejtett elméletek egy része gyakorlati szempontból vitatható. Az egész műről, amint a jelen ismertetés bevezető részében is jeleztem, a legteljesebb és legmelegebb elismerés hangján kell nyilatkoznom. Komoly, szép mű, látszik rajta, hogy sok évi lelkiismeretes munka eredménye, meglátszik az is, hogy szerző a büntetőjognak szigorúan elméleti művelője, ki azonban a bírósági gyakorlatot is a legélénkebb figyelemmel kíséri. Érdekkel várjuk a második kötet megjelenését. Dr. Degré Miklós.