Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

434 JOGGYAKORLAT. A bizonyítás-felvétel szabálytalansága ellen intézett támadásra nézve pedig azt mondotta ki a Kúria, hogy : «ha a peres fél az egyes vallomásoknak szerinte hibás felvétele miatt a fellebbezési tárgyaláson fel nem szólalt, az e miatt való panasz joga a Pp. 536. §-a szerint már megszűnt)). (C. P. V. 1675/1930. — 1931. X. 22.) Romániai bíróság a román megszállott területen is érvényben levő Ppé. 18. §-a szerinti eljárással 14,000-— leuban állapította meg a román ügyvéd (itt felperes) költségeit saját felével (alperessel) szemben. A Kúria kimondotta, hogy : «a külföldi bíróság díjmegállapításának mellőzése miatt emelt támadás alaptalan, mert a kérdéses külföldi bíróságnak külföldi pénznemre szóló díjmegállapítása a Romániával szemben fennálló viszonosság hiánya miatt nem lehet a magyar állampolgár alperes ellen irányadó és kötelező. Nem pedig akkor sem, ha a bírósági határozat a magyar Ppé. 18. §-dban foglalt rendelkezéseknek megfelelően is hozatott és jogerőre emelkedett». (C. P. VI. 1142/1930. — 1931. XI. 5.) A kényszeregyességi eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslati határidőre nézve a debreceni ítélőtábla mondotta ki, hogy : «az i4ioJig2Ó. M. E. sz. rendelet go. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés helyes értelmezése mellett nem fér kétség ahhoz, hogy abban az esetben, ha a határozat a hivatalos lapban hirdetmény útján is közzététetik, a határozat elleni előterjesztés határideje minden érdekeltre vonatkozóan egységes. Ez az egységes 25 napi határidő a hirdetménynek a hivatalos lapban való első megjelenése napján kezdődik, minden érdekelttel, tehát a kényszeregyességi eljárás során követelését bejelentő azzal a hitelezővel szemben is, akinek a határozat írásban is kézbesíttetett.» (Dt. P. II. 1522/1931. —1931. VI. 26.) A határozat a rendelet helyes értelmezésén alapul, de ettől függetlenül, örömmel registráltuk azért, mert a konkrét esetben ez a törvény-értelmezés a jogorvoslat megengedhetőségének körét bővítette. A konkrét esetben ugyanis a felfolyamodással élő hitelező előbb kapta meg az általa jogorvoslattal megtámadott végzést, semmint a végzés a hivatalos lapban megjelent, viszont felfolyamodását a vonatkozó végzésnek a hivatalos lapban történt megjelenésétől számítottan nyújtotta csupán be kellő időben. Az elsőbíróság ez okból vissza is utasította a jogorvoslatot, s ezt a visszautasító végzést változtatta meg az ítélőtábla. Dr. Vajda Petúr.