Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Mikor követelhető kártérítés a be nem tartott házassági igéretért

KÁRTÉRÍTÉS A BE NEM TARTOTT HÁZASSÁGI ÍGÉRETÉRT. 413 MIKOR KÖVETELHETŐ KÁRTÉRÍTÉS A BE NEM TARTOTT HÁZASSÁGI ÍGÉRETÉRT? írta: Dr. KŐNIG ENDRE, ügyvéd. A kir. Kúriának 725. számú elvi jelentőségű határozata az angol-amerikai jogrendszer elveit bizonyos mértékben követve kimondotta, hogy az eljegyzésnek alapos ok nélkül való felbontása kártérítésre kötelez. Legfelsőbb bíróságunknak ezen döntése azonban, úgy mint minden ítélet, mely új jogelveket konstruál, az új irányzatnak csakis fundamentumait teremtette meg és így annak a számtalan kérdésnek tisztázása, mely a változott jogi álláspont folytán önkéntelenül is felvetődik, a bírói jogalkotás természeténél fogva a jövő feladata maradt. Habár a bizonytalanság a jognak minden területén káros, a jelen esetben még sokkal inkább kellene arra törekedni, hogy a fennálló jogbizonytalanság minél előbb véget érjen. Nem szabad ugyanis soha szem elől tévesztenünk, hogy a be nem tartott házassági Ígéretnek jogi kihatásai a társadalomnak úgyszólván minden rétegét egyaránt érintik és így mindaddig, amíg legalább a legfontosabb kérdésekre vonatkozólag a bírói álláspont ki nem alakult, nem számíthatunk annak a jelenlegi áldatlan állapotnak megszűnésére, hogy pernyertesség reményében úgyszólván minden egyoldalúlag felbontott eljegyzés igen sokszor teljesen méltánytalan igényeket és alaptalan kereseteket vonjon maga után. A jelen sorok feladata rámutatni néhány alapvető kérdésre, mely az eljegyzés felbontásával kapcsolatban még szabályozást nem nyert és megkísérelni azok megoldását. Tisztázást kíván mindenekelőtt a kérdés, hogy házassági igéret be nem tartása miatt milyen esetekben lehet az általános magánjogi szabályok szerint kártérítést követelni. A H. T. 3. §-a ugyanis az ezen § alapján igényelhető kártérítést egyaránt lehetővé teszi, akár az egyik fél lép vissza alapos ok nélkül az eljegyzéstől, akár pedig alapos okot szolgáltat a másik jegyesnek a visszalépésre. Ezzel szemben a 725. számú döntvény értelmében csakis az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes tartozik az általános magánjogi szabályok szerint kártérítéssel, ha a másik félnek a H. T. 3. §-án túlmenő károkat okozott. Betűszerint értelmezve, a kir. Kúriának ezen elvi határozatát kétségen kívül arra az eredményre kellene jutnunk, hogy attól a féltől, aki jegyestársának az eljegyzés felbontására alapos okot szolgáltatott, a Jogállam. XXX. évf. 9—10. füzet. 27