Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Fellebviteli jogrendszer az angol bűnvádi eljárásban

FELLEBBVITELI JOGRENDSZER AZ ANGOL BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN. 407 of Lunatics Act 1883 értelmében állandó megfigyelés alá helyeztessék. Annak, a már nálunk is számos esetben hangoztatott kívánalomnak, hogy a jelentősebb bűnügyi főtárgyaiások egész anyaga hiteles gyorsírói feljegyzésekben örökíttessék meg és bocsáttassék a fellebbezési bíróságok rendelkezésére, az 1907. évi Criminal Appeal Act már 22 évvel ezelőtt eleget tett annak kötelező elrendelésével, hogy hivatalos gyorsíró osztandó be minden bírósághoz, amely vádiraton alapuló, ú. n. indictable-bűncselekményeket tárgyal. Fellebbezés beadása, vagy a fellebbezés megengedésére irányuló folyamodás esetén aztán ezekről a hiteles gyorsírói feljegyzésekről rendes szövegre való pontos átírás készítendő, s ezt a fellebbezési bíróság registrar-jának (az ügyeket előkészítő tanácsjegyzőnek) kell beszolgáltatni. Egyébként intézkedés történik arra is, hogy a vádlott bűnösségét megállapító bármely bíróság elnöke vagy tárgyaló bírája fellebbezés esetén köteles átadni a registrar-nak az illető bűnügy tárgyalására vonatkozó saját jegyzeteit egy olyan ű. n. report-tdl együtt, mely a saját jogi véleményét tartalmazza a kérdéses ügyről vagy ezzel kapcsolatos bármely kérdésről. A fellebbezési tárgyaláson mindezek kellő figyelemben részesülnek. A Court of Criminal Appeal ítéletei általában véve végérvényesek és ellenük további jogorvoslat nem használható. Ha azonban ennek a fellebbviteli bíróságnak a döntése a jogkérdés szempontjából kivételesen közérdekű fontosságú és a közérdek szempontjából kívánatos (it is desirable in the public interest), hogy a kérdéses ügyben a további fellebbezésre lehetőség nyujtassék, további perorvoslatnak lehet helye a Lordok Házához abban az esetben, ha akár a közvádló, a Director of Public Prosecutions, akár pedig maga az elítélt vádlott a fentebb jelzett feltételt tanúsító nyilatkozatot (certificate) kap a főállamügyésztől, az Attorney General-tól. A House of Lords, mint legfőbb büntető fellebbviteli bíróság magának a lord-kancellár-nak az elnöklete alatt vizsgálja felül az ilyen különösebb fontosságú bűnügyeket. Az ítélethozatalban résztvevő lordok száma háromnál kevesebb nem lehet, éppen azért, hogy a szükséges létszám állandóan biztosíttassák, a lordkancellár rendelkezésére négy lord of appeal van «szolgálattételre» beosztva, részint az ú. n. life-peerek-böl, vagyis olyan lordokból, kik a főrendi méltóságukat élethossziglan, a saját személyes érdemeik