Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

370 IRODALOM. IRODALOM. V D: AUER GYÖRGY: )C ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS, VÁDIRAT ÉS KIFOGÁS. "V (A bűnvádi eljárási jog III. kötete.) írta: Dr. HARMATH JENŐ, a budapesti kir. ítélőtábla tanácselnöke. A magyar tudományos irodalom régóta nélkülözi a bűnvádi eljárási jog rendszeres kommentárját. Dr. Mendelényi László, a kir. Kúria első büntetőtanácsának kiváló bírája és dr. Auer György kir. ügyész, egyetemi magántanár, a büntetőjogi irodalom egyik régi jeles munkása vállalkoztak arra, hogy ezt a hiányt pótolják. A nagyszabású mü előző köteteit a szaksajtó és a jogászközönség egyaránt osztatlan elismeréssel fogadta. A nemrégen megjelent III. kötet, mely dr. Auer György munkája (a Bp. XIII—XV. fejezetének magyarázata), izmos és erőteljes folytatása annak a hatalmas műnek, amihez a szerzők érezhetően szerető gonddal és odaadó lelkesedéssel fogtak hozzá. Ez a mű nem ígérkezik olyan kommentárnak, mely az önmagától is érthető részeknél bőbeszédű, de szűkszavú vagy teljesen hallgat ott, hol felvilágosítást vagy irányítást várunk tőle. Magyarátatai világosak, a külföldi jog feldolgozása értékes, a joggyakorlat ismertetése alapos és kimerítő, bíráló észrevételei pedig megfontolásra méltók. Kiemelkedő értékkel bírnak például a tanukérdezés helyes módjának elvi szabályairól, a tanúvallomások megbízhatatlanságát csökkentő eljárásról, a tanueskü fenntartásáról szóló fejtegetései (n—15. old.) és a Te.-re vonatkozó bíráló észrevételei. (158—164. old.) A legteljesebb elismerés mellett sem hallgathatom el azonban, hogy a szerző több tételével nem értek egyet. Néhányat felsorolok. I. A Bp. 210. §-ának magyarázatánál (60. old.) azt írja a szerző : «A figyelmeztetés elmulasztása sem a vallomás érvényességét, sem a hamis vallomás büntetőjogi következményeit nem érinti.» Ez más szóval azt jelenti, hogy a törvényes alakszerűségek mellőzése nem teszi büntetlenné a hamis esküt. Ez a kérdés ilyen