Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Az új hadifogolyjog

AZ. ÚJ HADIFOGOLYJOG. 347 AZ ÚJ HADIFOGOLYJOG. írta: Dr. MEZEY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. A világháború tapasztalatai és a hadi technikának azóta tör­tént fejlődése időszerűvé tette az 1911. évi XX. törvénycikkbe felvett 1906. évi genfi megállapodás revízióját. A Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 38 állam kép­viselői konferenciára jöttek össze 1929. júliusában Genfben, hogy új hadifogoly jogot teremtsenek a világháborús tapasztalatok alap­ján. A konferencia delegátusai között számosan voltak olyanok, kik maguk is hadifoglyok voltak, vagy a világháború alatt a hadi­fogolyügyekkel foglalkoztak. így orosz hadifogoly volt a német delegáció szakértője, dr. Giwens, ki egyébként elnöke a német Volt Hadifoglyok Országos Egyesületének, továbbá hadifogoly volt az indiai császárság delegátusa, Mac Kenna ezredes is. Ma­gyar részről csupán diplomáciai képviselőnk volt jelen e fontos konferencián. A genfi konferencia eredménye az a 97 szakaszból álló egyez­mény, melynek hivatalos címe : <ag2g. július 27-i megegyezés a hadifoglyokkal való bánásmódról.» Ez a megegyezés nagyrészt pótolja az 1907. évi hágai konferencia hiányait és felhasználja a világháború tanulságait. Az új hadifogolyjog rendelkezéseit röviden a következők­ben ismertetjük : /. fejezet. Általános határozmányok. Míg a hágai egyezmény csak a szárazföldi háború hadifoglyairól intézkedik, az új kiter­jeszti hatályát a tengeri és légi háború hadifoglyaira is, ezzel mintegy szentesíti a világháború gyakorlatát. Legfontosabb intéz­kedése e fejezetnek, hogy szigorúan megtiltja minden néven neve­zendő represszáliák alkalmazását, ily represszáliák a világháborús hadifogolyjog gyakorlatában sok zavart okoztak. II. fejezet az elfogatásról szól és behatóan tárgyalja azon el­veket, melyeket a hágai egyezmény is magában foglal. III. fejezet a hadifogságról rendelkezik. Első részében a hadi­foglyok elszállításával foglalkozik és azoknak veszélyes zónából való azonnali eltávolítását rendeli; második részében a hadifogoly­táborokról szól. Rendelkezik a táborok belső berendezéséről, a hadifoglyok élelmezéséről és ruházkodásáról, a tábor egészség­ügyéről, a hadifoglyok szellemi és erkölcsi érdekeinek kielégítésé-

Next

/
Thumbnails
Contents