Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELŐK BÜNTETŐJOGI MENTESSÉGE. 345 máciai képviselők teljes függetlenítését a helyi hatóságoktól csak úgy érthetjük el, ha őket a helyi törvények alól minden tekintetben mentesítjük. Az alaki jogi mentesség híveinek a politikai bűncselekményekkel kapcsolatos érveit azzal hárítják el, hogy nem is szükséges, hogy a diplomáciai képviselők magatartását az úgynevezett politikai bűncselekmények tekintetében büntető jogszabályok irányítsák, mert a követeknek a fogadó állammal szembeni kötelezettségeit, főként, ami a fogadó állam belső viszonyaiba való be nem avatkozását illeti, a nemzetközi jog szabályozza. A modern német irodalomban az anyagi büntetőjogi mentesség hívei között olyan neveket találunk, mint Bar, Liszt, Kohler, Mayer-Allfeld és Kries. A francia és az angol irodalomban jóformán fel sem merül az a gondolat, hogy a büntetőjogi mentesség egyszerű perrendi mentességgé fokoztassékle. Az egész világirodalmat tekintve mondhatjuk, hogy az anyagijogi mentesség hívei képviselik az uralkodó nézetet, az alaki jogi mentesség hívei pedig úgyszólván elenyésző kisebbségben vannak. A magyar tételes jog szempontjából vetvén fel a kérdést, a magyar büntetötörvénykönyv 5. §-át kell vizsgálat tárgyává tennünk, amelynek 4. bekezdése így szól: «A területenkívüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók». Ennek a kiváltságnak az anyagi jogi kódexbe való felvétele a mellett szól, hogy a törvény a területenkívüli személyeket saját rendelkezéseinek hatálya alól kívánta mentesíteni, vagyis hogy a magyar büntetőtörvénykönyv az anyagijogi mentesség elméletét fogadta el. Az anyagi jogi mentesség tagadói a területenkívüliekre vonatkozó tételnek az anyagi büntetőtörvénykönyvbe való felvételét azzal magyarázzák, hogy a kódex készítésekor még nem volt bűnvádi eljárási törvényünk, már pedig a területenkívüli személyek büntetőjogi mentességének kérdése sürgős tételes jogi szabályozást igényelt és így került azután ez a lényegében véve alaki jogi tétel anyagi jogi kódexünkbe. A magyar igazságszolgáltatás külföldön területenkívüliséget élvező magyar állampolgárok bűnügyével ezideig tudomásom szerint csak egyetlenegy esetben foglalkozott, nevezetesen akkor, amidőn B József és társai ellen, akik Prágában az ottani m. kir. követségen elkövetett hivatali sikkasztás bűntettével voltak terhelve, a budapesti kir. büntető törvényszéknél indult bűnvádi eljárás. Az ennek az eljárásnak a során 1923. október 20-án B.