Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS VÉLELME. 319 A kir. Kúria a H. T. (1894 : XXXI. tc.) életbelépte óta következetesen azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a H. T. 73. § 1. bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott : halál és bírói bontás esetein kívül a H. T. 74. §-a szerint : «Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánított él, vagy ha az új házasság egyéb okból semmis.» A kir. Kúria félre nem érthető jogi álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy holttányilvánítás esetében a másik házastárs feljogosítást nyer a H. T. 12. és 22. §-ra is tekintettel új házasságkötésre, de a házasság jogi fennállása csak az újabb házasságkötéssel szűnik meg s ebből folyóan a házasság jogi fennállása alatt született gyermekek törvényeseknek vélelmezendők, amivel szemben az érdekeltek a születés törvényességét — inter partes érvénynyel — bármikor megtámadhatják. A kir. Kúriának e gyakorlatával szemben a legutóbbi időig kifogások, ellenvélemények fel nem merültek, úgy hogy ebben a kérdésben a kir. Kúriának meggyökeresedett törvényértelmezéséről beszélhetünk. A bírói törvénymagyarázattal szemben most felbukkan a közigazgatási törvénymagyarázat. Dr. Szászy B. megemlékeztem egy felmerült jogeset kapcsán a vitáról, de csak vázlatosan. 5. Dr. Szászy Béla a Jogállam 1931. III—IV. számában foglalkozik e kérdéssel : «Holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme* c. cikkében. 6. Dr. Malonyai Béla kir. tszéki bíró a Jogt. Közlöny 1931. 3—4. számaiban fejtette ki dr. Szladits Károly cikkével szemben a helyes jogtörténeti nézőpontot, amelynek gondolatmenete egybevág a Polgári Jogban megjelent tanulmányom szintén jogtörténeti irányú gondolatmenetével, s ezért a jelzett cikket -— a bizonyítás kérdésére vonatkozó végkövetkeztetéstől eltekintve — teljesen magamévá teszem. 7. Dr. Kóródy Lajos budapesti kir. ítélőtáblai bíró : «A férj holttányilvánítása után született gyermek jogállása» c. cikkében (Jogállam, 1931. V—VI. füz.) szintén hozzászól a vitához — dr. Szászy álláspontjához csatlakozva. 8. Dr. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár a nagy gazdasági problémák árnyékában a «Pesti Napló» 1931. évi IV. 2-i számában a napilapok hangján foglalkozik a kérdéssel. Ezek után utalhatok a német irodalom vonatkozó vitájára, amelynek forrásait a Polgári Jog-ban írt cikkemben pontosan felsoroltam.