Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS VÉLELME. 317 A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS ÉS A TÖRVÉNYES SZÁRMAZÁS VÉLELME.1 írta : Dr. TÓTH GYÖRGY, a kir. Kúria bírája. A magyar jogászságot átható fájó érzéssel írom e sorokat, hogy mert már nem szólhatok közvetlenül az élő kodiíikátorhoz és nagy jogászhoz, azonban a fennmaradt érdemes emlék iránti nagyrabecsülés és tisztelet vezetik tollamat, amidőn az igazság formulázásában oly sokat fáradozott dr. Szászy Béla munkásságának e kis szilánkjával oly behatóan foglalkozom. Ezekre való tekintettel a fentebb érintett cikk minden mondatát tekintélyi érvként olvastam és a megállapításokat ennek megfelelő gondossággal vetettem össze az általam ismert egész idevágó anyaggal, s ezért a boldog emlékezetű kodifikátor emlékét nem érintheti, ha állásfoglalását nem is találom helytállónak. Nagy lekötöttsége és mind erőteljesebben érvényesülő egyéni koncepciója mintegy háttérbe nyomták a mi kérdésünkre vonatkozó anyagot, s ezért megértem, ha a H. T. vitás §-nak keletkezéséhez tartozó anyagot figyelmen kívül hagyva, a tervezet első szövegének reminiszcenciái alatt a törvény szövegével ellentétes elgondolást kívánt előtérbe helyezni. A Magánjog Tárában (1931. III.) megjelent felhívásomat nagy megbecsülésben részesítette, amidőn arra való utalással írta meg cikkét, s cikkével mindenkép az igazság eszméjét szolgálta, mert azáltal ennek a kérdésnek tisztázására sarkalt. Most már kedves emlékű dr. Szászy Béla kiváló kodifikátorunk azok alapján, amiket a címbeli kérdésről írtak, a felmerült kérdést egészen tisztázottnak látta s csupán a vita anyagának teljessége érdekében kívánt egyet-mást hozzátenni. Kétségtelen, hogy a kérdést nemes egyszerűséggel és szabatosan fogalmazva tárgyalja és őszintén örvendettem volna, ha a H. T. 73. és 74. §-ainak rendszerbeli helyességét általános elfogadásra alkalmas módon tudta volna megvilágítani, azonban érdekes hozzászólásában nem hozta ki azt az átütő erejű érvet, amely a H. T. 74. §-ának a kir. Kúria gyakorlatától eltérő egységes értelmezését biztosítaná. Már pedig a magyar jogirodalom egységes irányú tanításával teljesen egybevágó állandó bírói gyakorlattal szemben csak az általános elfogadásra számot tartható érvelésnek lehetne 1 Dr. Szászy Béla ily című, e szemle 1931. III—IV. számában megjelent cikkére. Jogállam. XXXI. cvf. 7—8. füzet. 21