Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

420 JOGGYAKORLAT. ügyvéd részére kivételként állapítja meg a díjak és kiadások megállapítására vonatkozó eljárást és így ennek szabályai kiterjes^tőleg nem értelmezhetők és nem alkalmazhatók*. (Debr. T. P. II. 1047/1930., 1930. V. 6.) Nem vélem aggálytalannak ezt az álláspontot. A helyettesítéssel megbízó ügyvéd tartozik a helyettesnek ügyvédi költséget fizetni, és ha ennek összege vitás közöttük, miért kelljen azt peresíteni és miért lehessen csak perrel eldönteni a vitás összegszerűséget? (Bár nem azonos a két kérdés, a Kúria ügyvédi fegyelmi tanácsa is már többször kimondotta, hogy helyettesítéssel megbízó ügyvéd is ügyfél és ez alapon megállapította az ügyfélhajhászás vétségét is.) 10. Nem egészen új a Kúriának s főleg a pénzügyi hatóságoknak az ítéleti illeték ki által leendő viselésének kérdésében vallott s a következőkben közölt álláspontja, de egyrészt ilyen határozottan a Kúria ezt még ki nem mondotta, másrészt meg nem is örülünk ennek, mert mindig szívesebben látjuk, ha a bírói eljárással kapcsolatos minden kérdés a bíróság által döntetik el és ez a kérdés sokban és sok esetben tényleg a per érdemi eldöntésétől is függő bírói eljárást érdemel. A Kúria szerint ugyanis: «a% ítéleti illeték kiszabása s annak ki által leendő viselése kérdésében a; inté^kedéstétel ítélkezés tárgyává nem tehető, mert e\ a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik, e-ért a kir. Kúria ebben a részében a fellebbezési bíróság ítéletét hatályon kívül helyette s a határolást mellőzte*. (K. P. I. •690/1930., 1930. IX. 4.) 1 1. Az aljelzálogjogot szerezni kívánó harmadik személyek az esetben, ha mellékjelzálogra vagy arra is kívánják az aljelzálog bekebelezését, nem hivatkozhatnak jóhiszeműségükre, ha a mellékjelzálognál perfeljegyzés nem is eszközöltetett, — mert — így mondja ki a bpesti kir. Törvényszék, mint fellebbezési bíróság: *a^ egyetemleges jelzálogjog törlése iránt mindenik jelzálogra kihatólag folyamatba tett per feljegyzése a főjelzálognál es-kö;\endö s a mellékjelzálognál való feljegyzésre szükség nincsen*. (Bp. kir. tvszék: 21. Pf. 15,649/1929.. 1930. IX. 7.) 12. A kényszeregyességi eljáráson alapuló végrehajtással kapcsolatos kérdések még ma is a kevéssé tisztázott és kevéssé egyöntetűen eldöntött eljárási jogterület. E részben az alsófokú bíróságok divergáló döntéseit egy szempontból egyöntetűvé tenni alkalmas lesz a Kúria azon határozata, mely szerint «J kényszeregyességi eljárásban kötött egyesség után J; Országos Hitelvédő Egylet által foganatosított felszámolási eljárás ténye és eredménye .7 végrehajtás megszüntetési kereset alapjául is szolgálhat)). (K. P. V. 4072/1929., 1930. V. 20.^